Ti mit gondoltok arról, hogy 4 generáció él egy háztartásban?
Az egyik szomszédom,alig hogy kijárta az iskolát terhes is lett,már van egy 2-3 éves gyereke.
És oda szülte,ahol még a szüleit is befogadták a nagyszülőhöz.A barátja is ott lakik.
Így a gyerek már a 4.generáció tagja(nagyszülők,szülő,lány és a megszületett gyerek).
Hát,nem tudom,egy többszintes házban még esetleg,de egy légtérben,egy fürdőszobával szerintem ez nem egészséges.
Gyanítom,hogy gyűjtenek,nem akarnak albérletbe menni.
Én viszont ezt nem tudnám bevállalni,még csak ha a szülőkhöz kell költözni,elviselhető,de még ott élnek a nagyszülők is,eleve a két idősebb generáció között is lehetnek súrlódások és akkor még ott él egy fiatal pár a gyerekkel,ami szintén az időseknek már megterhelő lehet.
A barátja rendőr...
Ő dolgozik.
Hát,a lány gondolom érettségivel rendelkezik...
14: De mért pont a férj kötözött a feleség házába 4 generáción át zsinórban?... Mért nem döntött csak egyetlen generáció úgy, hogy inkább a férjhez költöznek?... Vagy egy testvérhez...
Nekem ez mond el valamit az együtt maradottakról, nem az anyagi oldala érdekel, hanem ez a viszonyrendszer.:)
Inkább erről szeretnék véleményt alkotni.:)
Hát, lehet, hogy náluk működik, nem látunk bele az ő életükbe.
Egyébként mi is így élünk, nagyszüleim, anyám testvére, anyám, öcsém és én. Hát, mondom sem kell, hogy egyáltalán nem működik! Mi most éppen albérletkeresésben vagyunk anyuval meg öcsémmel, mert már nem bírjuk ezt a helyzetet elviselni. Júniusban lesz (lenne) 4 éve, hogy itt vagyunk és talán az első 1-2 hónap volt jó. Mama az élhetetlenebb inkább, egyszerűen nem lehet megmaradni mellette. Mindenbe beleszól, semmi nem jó neki, akárhogy csinálsz meg valamit, biztosan beleköt. Nagyon negatív személyiség, állandóan szid mindenkit, és érezteti is, hogy nem igazán szeret minket. Ő tipikusan az az ember, akinek csak az a jó, amit ő mond (de még néha az sem)! Tényleg lehetetlen vele az együttélés. Persze az ő házuk, úgyhogy nyilván az van, amit ő(k) mond(anak), de szerintem egy családban azért nem pont így kéne mennie a dolgoknak. :)
Papa azért sokkal barátságosabb, ő nem szereti a konfliktusokat, nagy ritkán szól csak bele a dolgainkba, ezt is leginkább akkor teszi, amikor mama telebeszéli a szobában a fejét. És biztos, hogy ő beszéli be neki ezeket a dolgokat, mert (mivel már idősek) nem hallanak jól és hangosan beszélnek ki minket a szobájukban. :D Aztán meg megy a jópofizás, csak erre már egyikünk se vevő és akkor meg megint csak mi vagyunk a rosszak, ha már egyszerűen nem tudunk hozzájuk jó pofát vágni. :D
Keresztapámék is úgy vannak, hogy keresztanyám, keresztapám, unokahúgom és mamám (keresztapám anyja), de ők se jönnek ki túl jól, pedig mama (ő az apai nagymamám) alapjáraton egy nagyon kedves teremtés. :) Csak hát együttélésnél azért kijönnek az ember rossz oldalai is. Úgyhogy köztük is vannak súrlódások, mert mama sok mindent nem néz jó szemmel (ezek között azért van jogos dolog is, hozzá kell tennem), beleszól dolgokba, keresztszüleim pedig nagyon lusták és semmilyen ház körüli teendőben nem segítenek neki. :/
Szóval tapasztalataim szerint ez semmiképp se jó! Ha másra nem, hát arra jó volt ez az együttélés nagyszüleimmel, hogy tudjam, hogy én soha nem fogok se anyósékkal, se a saját szüleimmel együtt élni! :)
lehet, hogy oda volt lehetőség
nő szüleinek van pénze eltartani a "gyerekeket"
vagy a nő nem tudott leválni a szüleiről
nő szülei engedték, hogy odaköltözzenek
nekünk úgy se nagyon megy, hogy egy ház, de két külön bejáratú lakás, külön rezsi, minden külön, de mégis anyám tulajdona ez a lakás is...
szóval külön, de mégse.
mit teszünk? nyelünk. mert nem kell albira költeni és így gyűjtünk saját lakásra a lehető legkevesebb hitelfelvétellel
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!