Hogy kell ezt kezelni? Hogy viselkedjünk velük? Mivel tudnék segíteni?

Húha, ez jó nehéz történet és becsülendő,hogy a szüleid vállalják őket!

Én is mindenképpen a kisebb tesókkal beszélnék,hogy ne faggassák őket mindenféle kérdésekkel és megértetném velük,hogy ez nekik most mennyire rossz lehet.

A te részedről kedves,hogy segíteni akarsz. Szerintem kérdezgesd majd,hogy mihez lenne kedve. Szerintem mivel ő egy évvel idősebb,nem akar majd a te barátaiddal lógni,inkább otthon akar majd maradni. Én készülnék otthoni programokkal,mint sütisütés, főzés, társasozás, közös filmezés (popcornnal,chipsszel), szerintem ezekben tuti benne lenne. Ha 16 éves,akkor a Twilight trilógiát, Harry Pottert biztosan szereti,csináljatok moziestet.

Fontos,hogyha valamiben nem akar részt venni,se hagyd magára, kezdj bele a dolgokba amit felajánlottál,tuti,hogy szívesen fog csatlakozni.

Igen, az öcséid tapintatlanok lehetnek, de hidd el, nem ők az egyetlenek, ezekkel a kérdésekkel meg kell birkózniuk az unokatesóidnak, mert számtalanszor felteszik majd nekik, pl. az új suliban.

Mit tegyetek? Ne erőltessétek rájuk magatokat, ha ők magukban akarnak lenni, hagyjátok rájuk, hisz már csak ketten maradtak egymásnak.

Én anya halála után sokat voltam egyedül, és megőrültem, mikor mindenki abajgatni próbált (jaj, szegény), meg drámázott (úristen, mi lesz most), vagy tolakodott (mi volt a baja?, Nagyon rosszul érzed magad?), és társai. Nem vagyok agresszív, de az ilyeneknek úgy be tudtam volna verni az orrát, hogy nem száll le rólam, a témáról.