Féltékeny feleségek, milyen helyzetekben jön elő a "zöld szörny", van-e valós ok rá, hogyan próbáljátok kezelni?

Én nem vagyok féltékeny típus. Ez a teljes mértékben a páromtól függ. Volt olyan párom, akiben 100%-ig megbíztam, soha nem voltam rá féltékeny, pedig a legjobb barátja egy lány volt. Még én mondtam neki mindig, hogy nehogy miattam hanyagolja, nyugodtan csináljanak együtt programokat.

Viszont volt olyan párom is, akinél féltékeny voltam. Valahogy éreztem, hogy kamuzik, hogy most éppen miért nem ér rá, stb. Ki is derült utólag, hogy megcsalt.

Ésss.... (dum bamm bsszz..) megszólalt pont az aki nem féltékeny tipus :))) -de birom az ilyet.

Én nem szégyellem kicsit sem hogy féltékeny tipus vagyok.

És igenis ha már úgy gondolom hogy túlmegy a határon az a dolog ami kiváltja belőlem, akkor megmondom kerek perec a páromnak.

Igen, volt már rá VALÓS OKOM (szóval nem kitaláltam és túlkomplikáltam a helyzetet).

Le is irom mi volt : régen engem nagyon zavart hogy mig párom velem alig csinált és tett fel közös képet a facebook profiljára, addig sorba láttam a közös képet vele meg a nagyon közeli nő barátaival. Igenis ez nagyon zavart, főképp hogy elég közeli tipusú képek voltak és abszolút nem szolidak (gondolom értitek).

Alapjába véve az nem zavart sosem hogy nő/lány barátai is vannak, nekem is vannak fiú/férfi barátaim. De úgy gondolom kell legyen egy bizonyos határ amit mindkét félnek illik tudnia.

A példa kedvéért volt olyan (és ez tényleg megtörtént és itt borzalmasan kiakadtam már) : párom mellettem facebook-ozott és kapott egy üzenetet az egyik legjobb lány barátjától amiben olyan szavak álltak a mondandók mellett hogy "drága", "lelkem"... Na hó! Azért más ilyen szavakkal ne szólitgassa meg a páromat ! Ezt korábbi kapcsolataimban sem toleráltam, és ebben sem voltam hajlandó.

Borzalmasan ki tudok ilyenkor bukni, de próbálom racionális érvekkel rábirni páromat arra hogy ez igy nekem nem tetszik és tegyen az ügy érdekében valamit.

Csak egyetlen egyszer volt ebből veszekedés.

Nem vagyok féltékeny típus, de egyszer én is nagyon féltékeny voltam.

Nem volt rá okom, de ezt be is vallottam magamnak.

Pont ezért, nagyon igyekeztem, hogy a párom ne vegyen észre belőle semmit, nem is vett, évekkel később egy "emlékidézős" estén beszéltünk róla.