A családi kasszát a dolgozó fél szokta kezelni?

Miért nem lehet közösen leülni, és kitalálni egy olyan pénzügyi rendszert, ami mindkettőtöknek jó?

Nálunk is így van, van közös kasszánk, amiből minden közös kiadásunkat fedezzük, és van, ami ezen felül megmarad, és mindenki magának osztja be. Nem mondom, hogy nálatok is ez legyen, mert olvasom, hogy neked nincs munkád most, de azért csak meg tudjátok beszélni, hogy mindenkinek jó legyen.

nálunk én kezelem (nő), de mindketten dolgozunk

ha kell vmire nagyobb kiadás (ez 10 felett beszéltük meg) akkor megbeszéljük. ennyi.

de talán beszélgtni kéne

Elég makacs egy embernek tűnik.

Párommal meg szoktuk beszélni, hogy akkor mire mennyi jut és mit hogyan. Nálunk én kezelem jobban a pénzt, de ezt párom be is látja.

Attól még fontos a megbeszélés, mindkettőtöknek ugyanannyi joga van beleszolni (még akkor is ha most munkanélkülin vagy...attól még egy csapat vagytok).

Szerintem meg kéne beszélnetek. Közös életben alapvető a jó komminikáció. Nekem könnyű, mert bár extrém szegények vagyunk, egyformán gondolkodunk, tudunk takarékoskodni, ha abszolút nyomorogni nem is, egyszerűen kellenek a pici luxusok, minek élünk, ha nem? De ezt nagyon minimalizáljuk. Aki nálunk takarékosabban él, az varázsló, több évtizedes szegénység-tapasztalattal.

Mondd el neki a javaslataidat, hogy hol tud megfogni némi pénzt különösebb áldozatok nélkül (vagy pici áldozattal, de annyit, hogy az sokkal fontosabb dolgokra igen jó lesz), s ha ez nem tetszik neki, mondja el, hogy miért nem. Engem sosem zavart, hogy épp hosszan nincs jövedelmem, attól még mindent ugyanúgy megbeszélünk s ugyanúgy szavam van (igaz, annyit örököltem pár éve, hogy ha anyagiak adják a jogot, az is megvan. de szerintem az ember mindenképpen figyelembe veszi a másik véleményét egy rendes kapcsolatban, ha nem a teljesen magánügyeiről van szó).

Erre nincs aranyszabály. Ez függ a párt alkotó két ember egyéni személyiségétől és a közös "párszemélyiségtől".

Kinél ez válik kinél az - és van akiknél semmi.

Mi közel 3 évtizede vagyunk együtt, nálunk az a rendszer, hogy a havi előre tervezhető kiadásokat a kereseteink arányába elosztottuk. Én fizetem a kocsi és lakáshitelt valamint egy jelzálogalapú hitelt a másik lakásunkra, a párom pedig a rezsit és két kis összegű áruhitelt. A maradék pénzével mindenki azt csinál amit akar, nem kérjük egymáson számon, hogy ki- mire költ.

Főzni itthon csak hétvégén szoktunk, így arra nem nagyon költünk. A bevásárlásoknál kialakult hogy ki mit vesz meg a közösbe. A párom pld. a háztartási szereket ( mosópor, mosogató, öblítő..., és hústermékeket, ő a tisztálkodószereket én az elemeket, izzókat, ásványvizet, üdítőt, ő a pezsgőt én a bort... és így tovább. A kasszánál aztán vagy külön fizetünk, vagy az egyikünk fizet, és otthon "elszámolunk". A családi ajándékok az ő reszortja, viszont én tankolok, és enyém a cascó meg a kötelező. Évek alatt csiszolódott a rendszer és remekül működik. Persze ez nem azt jelenti, hogy úgy élünk mint ha idegenek lennénk. Hol én hívom meg egy vacsorára, hol neki jut eszébe, hogy vigyünk haza két gyros-tálat, szinte nincs nap, hogy valami apróságot ne vennénk egymásnak. De nem fojtjuk meg egymást, nincs az, hogy valami megtetszik és nem veszem meg, mert "jaj, mit szól majd a másik, hogy ilyen hülyeségre költök".

Volt a ferjemmel fel ev amikor nem dolgoztam csak o.....

O "kezelte " a penzt... mindenbol dragat vett amibol az olcsobb is ugyanolyan jo.

Kemenyen 2 hetig kezelte a penzt.

Merr rajott h nem marad..... amikor en kezeltem szukosen de kijottunk pont. Aztan lett munkam de ugyanugy en kezelem a penzt.. :) eloszoris a szamlak aztan ami maradt kajara azt vettuk. Most pedig rakunk is felre hal istennek.

Menj el vele vasarolni. 25E bol esztek? Azt hogy?.. ulj le vele es beszeljetek....

1 honapig kezeld te a kasszat es rajon h jobb e vagy nem.

Jó esetben vagy közös, vagy az a fél kezeli, aki jobban ért hozzá. Ez független attól, hogy ki dolgozik és ki nem.

Kezdjétek el írni a kiadásokat, akkor lehet hogy rádöbben a párod, hogy mire mennyi megy el.