Szerintetek a masodik hibája az ha a férfi otthagyja a parjat és a gyereket?

A megcsalás és az utána lévő kiugrás egy ember hibája: a félrelépőé. Lehet kenegetni a szärt, de ha valami nem tetszik, változtatok rajta. Ha nem tudok változtatni rajta, akkor beadom a válókeresetet. Nem hülyítek egyszerre két embert. Ez a megcsalósdi, hogy elmegyek, félrekúrok, utána hazakúszom és csendben bebújok a másik mellé... ez szimplán undorító. És kár lenne azt hinni, hogy szegény sanyarú sorsú férfi/nő az áldozat, és el van hanyagolva, azért megy félre. Fityfenét, egy csomóan tetszelegnek az áldozatszerepben, miközben a párjuk otthon szív a gyerekekkel vagy a belét kidolgozza, ők meg játsszák a félrelépegetősdit.

Az egy más dolog, hogy egy értelmes, jóérzésű ember - legyen akár nő, akár férfi - nem kezd családos/házas/foglalt személlyel. Egyrészt mert úgysem lesz belőle semmi komoly (ki akar olyan emberrel együtt élni hosszú távon, aki alapból megcsalással indított...?), másrészt leköpném önmagam, ha egy kósza orgazmus miatt elvenném az apát a gyerekeitől... függetlenül attól, hogy az "apuka" a legnagyobb görény.

Én csak erre reagálnék: "és a gyereket".

A gyereknek semmi köze hozzá, hogy apuci félremegy vagy válnak, attól még neki az apja marad. Ha ezt apuka elfelejti, akkor ő a hibás.

Ha az új nő éri el (szexel, hisztivel, stb) hogy ne foglalkozzon vele, akkor mind a ketten.

Ha anyuka akadályozza bosszúból, akkor ő.

Én is úgy gondolom, hogy minden esetben a félrelépő a hibás. Én mindig is úgy voltam vele, hogy hiába van valaki sz*r kapcsolatban/házasságban, annyi tartás és tisztelet legyen már a másik fél felé, hogy ha problémám van akkor azt megpróbálom megbeszélni/megoldani (ha pl, több törődésre vágyik valamelyik fél, vagy esetleg a szexuális élet nem kielégítő stb.), ha pedig nem is akarom megoldani, vagy nem sikerül mert a másik fél nem akarja, akkor lezárom a kapcsolatot, nem pedig félremegyek. Mert attól még a probléma ugyanúgy ott marad a 2 fél között, annyi, hogy még tovább van bonyolítva a dolog egy szeretővel meg bujkálással, hazugságokkal.

A 3. félről azt gondolom, hogy a szerető dönti el, hogy képes-e kapcsolatban élő/házas férfivel/nővel összebújni, úgy hogy tudja, hogy az illető a párjához megy haza tőle, esetleg a gyerekeihez ha már vannak, ők meg titokban kamatyolnak csak valahol. Több ilyen van, nem véleményezném, de mindenki maga tudja mihez van gyomra, meg mivel elégszik meg. És igen, vannak azok a szeretők akik nem tudatosan szeretők, hanem ők is szépen át vannak verve a palánkon. Én is jártam így sajnos, és nagyon is sokat tanultam belőle. Nekem ott a pasi azt adta elő, hogy a feleségével már nincs köztük semmiféle kapcsolat, csak mivel van egy 3 éves gyerekük, egyelőre együtt élnek, meg a család miatt tartják fent a látszatot. Nem volt nehéz elhinni, mivel legtöbbször késő este találkoztunk, volt, hogy hajnalig is együtt töltöttük az időt, de ezt arra fogta, hogy lefektette a gyereket, meg vele volt egész nap, és ezért esténként ér rá. 1 hónap után azért borult a bili, ugyanis egyik délután felhívott, hogy írtam-e a feleségének, mert valakitől kapott egy levelet a nő, amiben kitálal az illető, hogy a férjét látta mással is, úgyhogy áll a bál. Nem is kérdeztem semmit, hanem közöltem vele, hogy engem többet ne keressen. Utána volt még próbálkozása, de nem foglalkoztam vele, meg közöltem vele, hogy a házasságát tegye rendbe, ne nekem írogasson.