Szerintetek jó döntés ha abban a házban ahol a szüleimmel élek annak a tetőterét megcsinálom magamnak?

Itt mindenkinek teljességgel élhetetlen szülei vannak? A pároméknál pl úgy van, hogy a tetőtér gyönyörűen be van építve, csak konyhaszekrény kell, hogy komplett lakás legyen. A házon belül van lépcső, nincs külön bejárat, és a párom szülei még így SE mászkálnak fel "csak úgy", tiszteletben tartják a magánszféráját. Ha a párom megy valahova, vagy együtt megyünk valahova, akkor max annyit kérdeznek, hogy másnap szeretnénk-e velük ebédelni, megvárjanak-e, és ennyi, nem kutakodnak, meg nem kérnek számon. De ha külön bejárat lesz majd egyszer, akkor még ennyit se szólnak hozzánk. Bulit meg panel albérletben se tudnánk rendezni, sőt, ott még több vadidegen család/ember rigolyáihoz kell alkalmazkodni. Meg amúgy is a jó házibuli alapszabálya, hogy "ne te rendezd", szóval.... Kertipartit eddig is mindig konfliktus nélkül csinálhattunk a hátsó szomszédos telken, ami szintén az övék, szóval ha mindenáron arra volt igény, hogy náluk legyen ordítva hányós buli, abból se lett semmi.

Ráadásul így a rezsi egy részét kell csak fizetni, nem horror áron kell valami lepukkant albit kivenni, ahol nem verhetsz be egy szöget a falba. Lehet gyűjteni saját házra.

A párom nővére is odaköltözött a párjáékhoz, ők is a srác szüleinél laknak a tetőtérben, a rezsi felét fizetik, szép fokozatosan újítgatják fel maguknak a tetőteret, van nekik fent 2 szoba, fürdő, kis teakonyha-szerűség. Egy szép napon úgyis az övék lesz így az egész ház, szóval nem fölösleges befektetés. Náluk se volt soha komolyabb konfliktus, pedig náluk a konyha és a bejárat közös.

Sőt, én laktam már olyan albérletben Pesten egyetem alatt, hogy egy kertes ház tetőtere volt megcsinálva külön lakásnak, külön bejárattal, konyhával, nappalival, fürdővel, több hálószobával... A tulaj lent lakott, kb akkor láttuk, mikor mentünk lakbért fizetni, nem zavartuk egymást. Ezerszer nyugisabb volt, és több magánéletem volt, mint mikor panelben voltam albérletben.

Még egy szavazat arra, hogy ez rossz döntés!

Amint lesz egy komoly párkapcsolatod, ez kidobott pénz lesz. Tehát csak akkor van értelme, ha egész életedben egyedül akarsz élni.

Lehet, hogy TE, kérdező szívesen laknál ilyen közel a szüleidhez, de csöppet sem biztos, hogy párod is rajongani fog az ötletért, hogy anyósa, apósa házában lakjon.

Hiába a külön konyha, fürdőszoba, hiába nem járkálnak föl a szüleid hozzátok.

Engem pl. idegesítene, hogy a kert közös, hogy ott a kertben nyilván minden úgy lenne, ahogy apósom elgondolja, hogy ha nyáron kiülnék oda, akkor ők az állandó társaságom. Ha nem segítek (szerintük) eleget a kertben, akkor én leszek a "lusta vő". Ha házasságunkban hullámvölgy lenne (ami sajnos megesik 10-20 év alatt), akkor szüleid naponta látnák, hogy rossz a hangulat köztetek, netán ingerült szóváltásnak is tanúi lennének a kertben vagy a kapunál. Vagy lentről hallanák, hogy fönt veszekedtek. Egy átlag férfi van annyira önérzetes ill. szemérmes, hogy nem akarja, hogy ezeket anyósa-apósa (vagy akár a saját szülei) lássák-hallják.

Az meg a legviccesebb dolog lenne, ha megismerkednél egy fiúval, aki hasonló módon él a szüleivel, és mindegyikőtök csak abban tudna gondolkodni, hogy a másik fog őhozzá költözni. :DDD

"simán beköltöznek egy panelba vagy egy társasházba, ahol több, teljesen ismeretlen családhoz kell alkalmazkodni,"

Nemértem. Miért kellene alkalmazkodni bárkihez is egy társasházban?

#33

Hú, nem laktál még panelban, ugye? :D

Nem.

Illetve de, most is ott lakom :)

#33

Az emberek többsége lakott már társasházban, akkor ez a kérdés nem komoly, ugye? 8-tól 8-ig kuss van kötelezően, felújítani vagy egyáltalán egy polcot felfúrni csak úgy lehet, ha előtte két hétig folyamatosan egyeztetsz minden szomszéddal hogy te ezt szeretnéd csinálni. Természetesen nem lesz olyan félórás intervallum, ami jó lesz a kisgyerekesnek, a nyugdíjasnak meg az állandó éjszakás agglegénynek, így igazából mindegy is. Feletted fixen buliznak az egyetemisták, vagy veszekszik egy házaspár, alattad a nyugdíjas lakik, aki este 7-kor már aludni, és állítja, hogy te betonpapucsban sétálsz. Akkor is, ha mezítláb vagy és 40 kiló, illetőleg nem lábujjhegyen sétálsz. Egyszer-kétszer hazarángatnak a melóból, hogy ázik alattad a szomszéd, persze kiderül, hogy a másik szomszéd áztatja, nem is te vagy a ludas. Fürödni ne merj este 8 után (kedvencem a csapra applikált rongyok, hogy ne csapódjon a víz), meg persze beszélgetni sem, mert hallatszik mindenfelé. Nem olyan rég akaratlanul is meghallgattam a felettem lakó kétgyerekes házas anyuka telefonálását a szeretőjével... Reggel porszívózni, főzni akkor sem szabad, ha muszáj lenne. Gyereked ne legyen, vagy kussban üljön az ágyon. A lépcsőház és közös helységek állandó konfliktusforrás.

Ez zanzásítva az elmúlt két évünk a panelban. Nem egy helyen szedtünk össze az élményeket, hanem szinte mindenhol, pedig maximálisan toleránsak vagyunk, kerüljük a konfliktusokat, a többsége megmarad "csak" belső feszültségnek. Ennél mérföldekkel jobb, ha egy már ismert családhoz kell alkalmazkodni, legalábbis abban az esetben, ha egyébként jó a viszony.

Természetesen ismerem a sima társasházat is, közös udvarral, ahol állandó feszültség van a kertből, a közös csatornából, az anyámék mellett lévő boltokból, a kutyából, és a társai... A fenekét csapkodhatja a földhöz az, akinek csak a saját szüleivel kell megbirkóznia.

#36

Köszi hogy leírtad helyettem, kb ezt akartam, csak megelőztél. Maximálisan egyetértek.

Akkor már inkább igazodok anyámékhoz, akikkel mivel együtt éltem x évig, egyrészt nagyságrendileg hasonlít az életmódunk, másrészt ismerem őket, harmadrészt nettó kevesebben vannak, mint a panelban körülöttem élők, csak 2 emberhez kell alkalmazkodni nem pedig n>4*2 emberhez (alattam, fölöttem, 2 irányból mellettem lakók, lakásonként átlag 2 emberrel számolva)

Hm.. én egy éve lakom panelban, jelenleg a második lakásban. Lehet, hogy csak nekem volt mázlim?

Jó, éjszaka nem kezdek el zörögni, fúrni, takarítani, de akkor úgyis alszom. Nem üvöltetek zenét, de nem is hiányzik. Nem dobogok direkt hangosan a lábammal, hogy az alattam levő agyát felbsszam, de miét is dobognék?

Este 8 előtt simán fúrok, és más is fúr, és? Soha nem szólt senki, én sem szóltam senkinek. Néhány hetente kibírom.

Fürdés-mosógép: sosem hallottam, hogy más fürdik v. mos, úgyhogy én is akkor végzem ezeket, amikor csak kedvem tartja.

Mivanmég... lépcsőházi konfliktus. ugyan, min? Egyszer szóltunk a szomszédnak, hogy a szemetét ne hagyja az ajtaja előtt, mert 2 nap után büdös már :), bocsánatot kért és azóta nincs szemét.

Hirtelen ennyi jut eszembe.

Bocs, mégvmi:

"Reggel porszívózni, főzni akkor sem szabad, ha muszáj lenne. "

Reggel nem szabad főzni? nem értem, ebből milyen konfliktushelyzet adódhat?

POrszívózni meg a tököm sem porszívózik hajnalban :D

36-os:

Ez kb. olyan volt, mintha egy kabaréban beszélne valaki a társasház "örömeiről". :DDD

Születésemtől 38 éves koromig társasházi lakásokban laktam (gyerekként szüleimmel, később egymagam, és egy évet feleségemmel kettesben). Tény, hogy egyik sem volt panel, lehet, hogy ott jobban átjöttek volna a zajok.

Nyilván kell némi tolerancia hozzá, de marhaság, hogy 8-tól 8-ig kuss van. 8 után mindenki tévézik, hétvégén vendégek vannak késő estig. Néha nálunk, máskor a szomszédban. Pl. a mi gyerekszobánkkal szomszédos lakásban sokszor voltak késő estig vendégek, és jókat kacarásztak. Hallottuk, de nem pusztultunk bele. Én meg zongorázni tanultam. Ha gyakoroltam, ők hallották, de nem pusztultak bele. Természetesen mi is, mások is, 8 után fürödtünk. Pedig nálunk pl. átfolyós gázbojler volt, ami nagyot lobban és erős hangja van, amikor a melegvizet engeded.

A felettünk lakó néha fúrt. Nem kért senkitől se engedélyt. Nekiálltak szombat reggel 7-kor és kész. Azért az ember nem heti rendszerességgel fúr föl polcokat a lakásában!

Volt, hogy felújítottuk a konyhát és betont is törtek nálunk. Az alattunk levővel előtte beszéltek anyuék, hogy most ez lesz. Egy napig tartott a betontörés, de 20 éve nem volt újabb (már meg is halt az a néni, aki akkor ezt alattunk végighallgatta).

Az önálló lakásomban pár szinttel fölöttem kutyát tartottak. Ugatott, estánként hallottam. De a fürdőszobában, WC-ben lehetett igazán hallani, ott meg nem zavart.

Aki idegember, aki mindig azt lesi, hogy a másik mivel idegesíti, annak kertes házban is baja lesz a szomszédaival. Aki az "élni és élni hagyni" elvet követi, az meg tud élni társasházban is. Nyilván ki lehet fogni rosszabb és jobb lakóközösségeket, de egy ismerősömtől sem hallottam ilyen panaszáradatot, mint amit 36-os írt, úgyhogy kénytelen vagyok azt gondolni, mégsem olyan "maximálisan toleránsak", mint amilyennek gondolják magukat.