Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Közvéleménykutatás: elvált...

Közvéleménykutatás: elvált szülők már felnőtt gyerekei, rátok jelen helyzetben milyen hatása van a szüleitek válásának?

Figyelt kérdés

Ha pl. gyerekkorodban elváltak, most felnőttként milyen érzést/nyomot hagyott benned? Van-e bármi kihatása az érzelmi életedre, párkapcsolataidra, gondolkodásmódodra stb?

Én is elvált szülők már fiatal felnőtt gyereke vagyok és kíváncsi vagyok, a sorstársaim ezt hogy élik most meg.



2016. aug. 2. 15:47
1 2
 1/18 anonim ***** válasza:
68%

Semmi negatívat nem hagyott bennem.

Ami a legnagyobb hatású az életemre, az az, hogy 3 pár nagyszülő várja epekedve a gyerekeimet. :)

2016. aug. 2. 15:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 anonim ***** válasza:
66%
Én kicsi voltam mikor elváltak a szüleim (most 14 vagyok), és bár egyáltalán nem volt könnyű (ma sem az), de még mindig jobb, mintha továbbra is abban a borzasztó, rossz hangulatú, agresszív, egymást megcsaló "kapcsolatban" maradtak volna. Nekem egyik szülőmmel se jó a viszonyom, de szerintem ha a már nem ott lakó fél rendszeresen találkozik a gyerekkel, egy idő után teljesen bírhatóvá válik a helyzet.
2016. aug. 2. 15:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 anonim ***** válasza:
72%

18vagyok 10éve váltak el..

Nos,nem tudok bízni valószínűleg neki is köze van hozzá hiszen csak úgy lelépett és félek,hogy ez velem is megtörténik..kapcsolatot nem tartjuk nem keres nem érdeklődik...(nem tudom egy apa hogy tud úgy lefeküdni,hogy nem tudja mi van a gyermekével..)

2016. aug. 2. 15:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 anonim ***** válasza:
68%

Én 1 éves voltam mikor elváltak, így màr csak erről a felállásról van emlékem. Néha érdekelt, milyen érzés lehet ha együtt vannak a szülők, miben más, de sosem tudom megm;) Szerintem klassz szüleim vannak, senki nem hanyagolt el, kétlakian éltem/élek, most másik városban tanulok.

Egy nagyon rossz dolog volt az életemben, ami a válásuknak köszönhető, hogy apám egy volt barátnőjét elvesztettem. 4 éves koromtól, 12ig voltak együtt, imástam, nagyon megtört. Tartjuk ugyan a kapcsolatot azóta is, de mára csak felszínesen, szóval túléltem, ez sem a legnagyobb tragédia, de akkor rossz volt. Illetve nehéz volt az új mostohámat/gyerekeit elfogadni. Mivel akkor már nagyobb voltam. A mostohaapámnál nem volt ilyen gond, 3 éves korom óta egyútt vannak, apunak is szólítom, apámat apának, szóval vele nőttem fel, előtte időből sincsenek emlékeim, csak közös gyerekek vannak, nem volt mint megszoknom. Szóval apám párjával és gyerekeivel nem volt egyszerű családosdit játszani, de már túl vagyunk rajta, ha nem is úgy mint a mostohaapámat, de azért szeretem, a gyerekeivel is elvagyunk unokatestvéri szinten szeretjük egymást.

Szüleimet biztos nem szeretném jobban, akkor sem ha együtt élnének.

2016. aug. 2. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/18 anonim ***** válasza:
71%
Nincsenek barátaim, nem tudok másokkal beszélgetni, kapcsolatokat kialakítani, ennek ellenére van párom. 10-11 éves lehettem akkor. Most 19 vagyok.
2016. aug. 2. 16:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/18 anonim ***** válasza:
58%

Ugyanaz jellemző rám mint az 5-ösre

Gyereket nem akarok.

30 N

12 évig külön éltek. 2 éve váltak el.

2016. aug. 2. 16:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 anonim ***** válasza:
47%
Bennem örömöt. Apám elég rossz ember, így én örülök, hogy nem kellett mellette felnőnöm. 4 évesen hagyott el minket, egy kicsit se sokkolódtam le, sosem hiányzott.
2016. aug. 2. 16:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/18 anonim ***** válasza:
71%
12 éves voltam amikor elváltak a szüleim, akkor örültem neki, mert rengeteget veszekedtek. Így visszagondolva viszont szomorú vagyok, ha arra gondolok, hogy állandóan ingázni kellett a két szülő között. Karácsony egyik napján itt a másikon ott. Szomorú vagyok, hogy nem maradt meg a szülői ház, amit ugye a válás miatt el kellett adni, hogy mindketten tudjanak újat venni maguknak. Ezt leszámítva nem hagyott bennem olyan mély nyomot. Nagyon erős a vágy bennem, hogy én ne váljak el, és biztosítsam a gyerekeimnek a nyugodt családi hátteret, a családi fészket, ahová mindig visszajöhetnek majd. 28N
2016. aug. 2. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/18 anonim ***** válasza:
59%

12 voltam és élénken emlekszem, hogy borzasztóan féltem, pontosan nemis tudttam hogy mitől :)

Anyaval maradtam, mert már akkor is tudttam, hogy egyedul nem tud élni. Nemis nagyon foglalkozott velünk, csak magát sajnálta. A bátyám 15 éves volt és a válás után nagyon rossz tarsagban keveredett, mert senki nem figyelt rá. Ja most 17 vagyok

2016. aug. 2. 17:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/18 anonim ***** válasza:
72%

+nem akarok gyereket és utálom is őket. Ha meghallom ezt, akkor már rosszul vagyok. Lehet szidni meg stb, de ez az én döntésem.

5-ös válaszoló voltam

2016. aug. 2. 18:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!