Hogyan találhatnék anyukámnak párt?
Anyu 2x elvált, mi a tesómmal már felnőttünk, és kirepülnénk a családi fészekből, viszont szinte érzelmileg zsarol minket, hogy ő egyedül lesz, őt nem is szeretjük, stb. Persze ez mind csak hülyeség.
Eléggé rossz így. Tudom, hogy ez gonosz viselkedés a részéről, mégis megértem őt lelkileg, nem is akarjuk őt egyedül hagyni, de már élnénk az életünket külön házban.
Nővérem 30 éves, én 20. Van párunk, tesómnak családja.
Egyedül őt soha nem hagyhatjuk éjszakára, mert ő fél, nem szeret egyedül lenni, olyankor nem tud aludni, pedig már nem gyerek és nem is beteg.
Jó lenne neki egy társ, akivel ő is kimozdulhatna vagy összeköltözhetne, így könnyebben engedne el minket is.
Szeretnék neki segíteni. De nem tudom, hogyan tegyem. Ő nem ismerkedik, facebookozik csak, de azt sem a pasik miatt csinálja. Adjak fel hirdetést a háta mögött? De az olyan gáz, és nem is biztos, hogy jól sülne el.
Egyáltalán érdemes társkeresőn próbálkozni? Nem egy részeges link alakot képzelek el mellé.
Nagyon örülnék, ha adnátok valamilyen tanácsot, vagy megosztanátok a tapasztalataitokat, ha ti is voltatok már ilyen cipőben.
Köszönöm
Szerintem először orvost keressetek neki. Az nem normális, ha egy felnőtt nő fél egyedül otthon lenni és nem tud emiatt aludni. Ezt nem bántásból mondom, hanem komolyan.
Majd utána keressen párt. Ha már normálisan érzi magát, akkor talán párt is könnyebb lesz találnia. De így tuti csak elriasztja a normális férfiakat. Aki meg nem normális, arra meg gondolom, nem vágytok.
Társkereső nem rossz ötlet. De azt csak erős, biztos személyiség használhatja, hiszen sok az átverés. Észnél kell lenni. Erre anyukád szerintem most nem alkalmas.
2: akkor egyértelműen valamilyen mentális problémája lehet. Jó lenne orvoshoz fordulni, mielőtt elhatalmasodik rajta.
És párt most semmiképp se akarjatok neki. Még csak az kéne neki, hogy egy párkapcsolat nehézségeivel is meg kelljen küzdeni! Most sem boldogul, amikor semmi gondja.
Most lehet, hogy furcsa lesz, amit mondok, de van kutyátok?
Sok idős embert "húz ki" az egyedüllétből egy kutya társasága. Éjszaka kevésbé félne - vagy egyáltalán nem - és napközben is volna kiről gondoskodni - ráadásul szeretetet is kapna tőle.
Szerintem nem feltétlenül a te dolgod, hogy párt találj neki. Szeretne egyáltalán?
Az meg, hogy fél a sötétben, már pszichológusra tartozik.
Anyám is ilyen volt. Mikor el akartam költözni csak azzal foglalkozott mi lesz vele egyedül? Engem mondjuk hidegen hagyott mert a saját boldogulásom fontosabb az övénél. Otthon maradt egyedül és érdekes módon nem dőlt össze a világ azóta sem, elfoglalja magát. Nem mondom, hogy nem voltak nehéz pillanatai de azokat magának köszönheti.
Én azt mondom lépjetek, éljétek a saját életeteket, ne engedjetek semmiféle zsarolásnak és hisztinek.
Elmehetek vele egy randira ha gondolod
27F
Többen is pszichológust javasolnak - amivel egyet is értenék, csak van a dolognak egy szépséghibája: ha az illető nem akar kezelést, akkor nem lehet kényszeríteni rá. Ráadásul a pszichológus is csak annak tud segíteni, aki maga is meg akar változni, tehát együttműködik.
Ezért javasoltam a kutyát.
Az meg, hogy egyik válaszolónak hogy bánt a kutyával az anyukája, az nem jelent azt, hogy máshol esetleg nem jön be a dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!