Hogyan tegyem túl magam azon, hogy nálunk soha nem volt 'testi' kapcsolat a csaladban?

"Bátorság kicsi malacka!"

Mintha én írtam volna ki a kérdést. Szívemből szóltál. :/

Engem sem ölelgettek, puszilgattak otthon, szerintem főleg azért, mert nem vagyok olyan alkat, aki mindenkihez oda akar bújni és gyerekként sem voltam. A párkapcsolataimban viszont teljesen más vagyok, nekem nagyon fontos a testi érintés és ne értsd félre szeretem a rokonaimat, de nekem a testi érintés egyenlő a párkapcsolattal, a puszit se nagyon szeretem rokonok között. Szóval szerintem nem valószínű, hogy a családod okozta nálad ezt a zavart, valami más lehet a háttérben.

Tényleg forditva ülsz a lovon. Ne a családodat hibáztasd. Anélkül old meg a problémádat. Hidd el nagyobb a siker reménye.

Szia. Én pont ilyen vagyok. Nekem az anyukám volt ilyen, tőle láttam. A világ legjobb anyukája semmi rosszat nem mondhatok róla, de soha nem úgy mutatta ki a szeretetét felénk, hogy puszilgatott, ölelgetett volna. Az apukám inkább volt ilyen. Én mégis az anyukámtól örököltem ezt. Hála istennek a párom elfogad ilyennek. Tudja, hogy én nem tudom így kimutatni a szeretetemet, de ez nem jelenti azt, hogy nem szeretem. Sokszor gondolkodtam rajta én is, hogy miért vagyok ilyen, mert pl. a gyerekekkel nem vagyok így. Imádom puszilgatni, babusgatni őket. De egy bizonyos kor felett mintha szégyellném az érzéseimet kimutatni. Nem tudom, hála istennek mindenki elfogad így ahogy vagyok, hiszen a tetteim bizonyítják kit mennyire szeretek. A többi meg nem érdekel.

Nálunk sem volt szokás, apám úgyis alig láttam reggeltől későestig. Anyám meg nem igazán ez az érzelmes, puszilós-ölelős tipus. Őt valahogy szégyellem is megölelni, nem tudom.. Szóval ilyen kis vademberként nőttem fe. Az első barátomtól még a karhoz érés is szokatlan volt. Mintha megégettek volna, amikor megérintett. Volt még egy silertelen kapcsolatom, ott volt ölelés, puszi stb. De vége lett. Aztán valami változott bennem. A harmadik barátomat szeretem babrálni, az arcát, kezét, szeretem az ölelését. A puszit, mindent, őt magát. Egész map ellennék a karjai közt, és ez kölcsönös. Szóval úgy látszik sz tanulható, szokható, sőt. Más embereket, akiket kedvelek, szintén megérintek, vállon, karon, aki szereti azzal meg is öleljük egymást. Nincs már problémám ezekkel a dolgokkal. Gondolom te is belejöhetsz, az eleje lehet kicsit szokatln lesz de majd feloldódsz.

igyál egy pohárkával majd attól ellazulsz egy kicsit! :)