Gyűlölöm az anyukamat, mit tegyek?
Apukammal tartjuk a kapcsolatot mar 3 eve.
A kisebb tesomat nagyon szeretem.
Anyam mindig is idegbeteg volt, mindenert ütött, uvoltozott velem, regebben heti szinten mondta, hogy tole nyugodtan mehetek allami gondozasba, nem erdekli. Egyszer belem rugott, es eltort a labfeje. Most is folyamatosan üvöltozik velem, hibaztat, hogy semmire nem vagyok jo, hogy egy "lusta diszno vagyok", pedig a suliban 4,3 az atlagom, itthon elmosogatok, kiporszivozok, kiteregetek, a tesomnak en segitek a hazi feladatban, sokszor en megyek erte, iskolai rendezvenyeken mindig ott vagyok es segitek . De o allandoan a tobbiekhez hasonlit, hogy ok bezzeg jobbak nalam. Folyamatosan kritizal, hogy hogy nezek ki, lek*vaz,amikor 17 eves letemre egy baratom sem volt, nem oltozok kihivoan, hanem normalisan.Nem vagyunk tehetosek, de nagyjából megvannak a szukseges dolgaink. Viszont mar 10 eve nem birom kimondani neki azt, hogy szeretlek. Egyszeruen az onbizalmamat porig tiporja, hiaba jon oda neha, hogy jajj tudod,hogy en nem utallak. Azert jon oda, mert utána szivesseget ker. Ami szerintem undorito. Konkretan le sem szar engem. Vesz nekem ruhakat, nem arrol van szo, de nem torodik velem. A tesommal is kezdi ezt csinalni, de nem akarom, hogy o is ugy erezze magat, mint en. O még csak harmadikos. Amikor ranezek anyamra, sirhatnekom van. Utalom ot. Tudom, hogy elkeserito, hogy utalom, de nem tehetek rola.
17L
Valahova le kellett ezt irnom, bocsanat az ekezetert es az esetleges helyesírási hibakert, telefonrol irtam.
Kedves kérdező!
A legnagyobb probléma ott van,ha jól olvasom,hogy sajnos anyukádnak sincs kire támaszkodnia.Neki már 3 emberről kell gondoskodnia,küzedni a mindennapok kihívásaival.Elképzelhető,hogy neki sincs kivel megosztania a problémáit,és ez okoz nála feszültséget.Maradj otthon anyukáddal,és támogasd segítsd őt amiben tudod.Mindig legyen előtted,hogy ő sincs valami fényes helyzetben.Mint írod, a saját szüleire sem támaszkodhat.Viszont akkor a testvérednek,és anyukádnak TE vagy a támasza.Most még valószínű nem látja anyukád ezeket a "problémákat" mert a mindennapi gondok,és egyéb eltereli a figyelmét arról,hogy mind eközben,Te ,hogy érzel.Próbálj meg anyukádhoz szeretettel,és türelemmel viszonyulni,mert neki is,és főleg a testvérednek nagyszüksége van rád. Mikor pedig akad egy "jó" napja,próbáld elmondani neki,hogy hogy érzel,hogy téged bántanak amiket mond,tesz.(szerintem)
Kedves #2,#12,#13!
Örülök neki,hogy van még aki jól látja a dolgokat.Neked sem lehetett éppen könnyű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!