Miért lenne muszáj ma temetőre menni? Miért nem lehet megérteni ha nekünk van jobb fontosabb dolgunk?

Azért is eshet nekik rosszul, mert belegondolnak hogy majd az ő sírjukkal sem fogtok foglalkozni. Sokan ettől félnek, mert számukra ez fontos (hogy vallási vagy egyéb okokból, az mindegy).

Írjátok le nekik az érveiteket, emlékeztessétek őket hogy voltatok tavasszal és szeptemberben is.

Szerintem is a kényelmükkel lehet a gond - vagy csak nekik tényleg kötelező a felfogásuk miatt aznap menni...

Én se mennék a helyetekben, kérdező. Még voltatok is idén kétszer, szava sem lehet senkinek.

Nekem 900 km-es út a temetőlátogatás, rokonlátogatással egybekötve. Ez ilyen nosztalgiadolog, a temető mellett laktunk sokáig és anyámmal rengetegszer mentünk, így bár tudom, hogy a holtaknak ugyan mindegy, a többségük már többször reinkarnálódott azóta úgyis, s az emlékezetnek köze nincs ahhoz, hogy elmegyek-e oda... Azért valahogy nekem ez belefér. Általában októberben megyek, mert akkor nagyobb az esély a szép időre (gyönyörű a temető októberben, főleg napsütésben, rengeteg a fa, szeretek ott :)) s elkerüljük a tumultust. Sosem volt "érzékem" a dátumokhoz, mehetnék májusban is, teljesen mindegy. Ha sose mennék, az se jelentene sokat, de kibírom akkor is, ha nagyon szegény vagyok s az autóhasználat felét ez teszi ki. Ha már ott vannak a síremlékek vagyonokért (azokat nem én készítettem), azt az egy-egy koszorút s a sírok olykori megváltását is kibírom. Igaz, a halottak zöme a születésem előtt évtizedekkel halt meg, de a családi történetekben még élnek... Belefér, no, nem lakom olyan messze, csak az ország másik felében.

Az kicsit sem érdekel, hogy engem látogat-e majd valaki, de remélem, nem költenek síremlékre, ami kb. semmire sem jó, annyi jobb helye lenne a pénznek.

Ha megy valaki gyakran, ha soha, én okénak tartom mindkettőt. A temetőlátogatás az élőkért van, azok csinálják úgy, ahogy nekik tetszik. Nem úgy, ahogy elvárják tőlük.

A temetés még más, az egy nemrég még élő ember felé tiszteletadás, de utána... Emlékezni OK, látogatni oly mindegy.

Nem csak a többin, de ezen nem kicsit kiakadtam: "Napok óta kettőnk anyját hallgatjuk,vagyis már csak olvassuk mert márnem veszem fel a telefont "

No comment. Aki még élő voltában is ennyire tartja az anyját, annál nem csoda, hogy a halottakról úgy emlékeznek meg, hogy elmennek ünnepelni, nyaralgatni. Undorító ahogy az anyáddal bánsz.

Nem muszáj a temetőbe menni ma, ahogy nem muszáj karácsonykor fát állítani vagy születésnapra tortát sütni sem, DE szokás, illik!

Vannak dolgok, amiket akkor is meg kell tennünk, ha nincs hozzá kedvünk.

Ez különbözteti meg a felnőtteket a gyerekektől!