Az a vonzó, ha küzdeni kell egy nőért. De mi az a pont, ahol már nem?

én nagyon megégettem a kezem az első komoly kapcsolatomban,ugyanis mindig az én "feladatom" volt a kezdeményezés,minden témában, később is amikor már együtt éltünk ő elvárta,hogy nőként kezeljem de visszafelé nem működött.

Szóval,legyen egy egészséges arány,és szerintem már jó az ha a kapcsolat elejétől kölcsönösen keresi egymást két ember

Tini korban mindenki megideologizálja, hogy miért olyan a másik (nyomulós, semilyen). Mindenki taktikázik játsza az elérhetetlent, aztán este itt rinyál, hogy mit csináljak, hogy jó legyen.

Felnőttként meg engedelmeskedik az ember az érzéseinek és nem taktikázik, az érzelmeik vezérlik.

Számomra nincs ilyen, hogy mennyi idő után, meg ne gondolja, hogy nyomulok, meg jajjj nekem.

A kapcsolattartásban nem csak a fiú dolga a kezdeményezés. Emilt, sms-t, levelet, telefont bármelyik fél írhat. Így normális.

Amit fontosnak tartok: a RANDI megszervezése és finanszírozása a fiú feladata. Hogy egy pohár kóla, egy elegáns étterem vagy paintballozás, az mindegy, de egy lánynak nincs hervasztóbb, mint amikor a fiú felteszi a kérdést: - Na, mit csináljunk ma este, hová menjünk?