Ez csak nekem furcsa?

Nekem úgy tűnik, hogy igencsak irigykedsz.

Nem rosszindulatból, csak szerintem tényleg nem tudod elviselni a sikereit.

De ha látod, hogy neki milyen jól megy, akkor a féltékenykedés helyett lesd el, hogy csinálja, és csináld nála sokkal jobban.

Tudod, úgy érzem, mintha őt akarnád hibáztatni azért, mert neked nem sikerült (valami).

Semmi baj azzal, hogy a férje van otthon a gyerekkel. Magánügy. Ha a férjnek nem tetszik, akkor majd szól.

Ha a testvéredet féltenéd, s ez lenne a kérdés valós alapja, akkor nem írtad volna azt, hogy mindig elnyomva érzed magad, és rossz az önbecsülésed. Mert a kettő nem függ össze.

Nem baj, hogy hangos vagy akaratos, az a lényeg, hogy nézd meg, hol tart most: eszméletlen jó pozícióban.

Te is eljuthatsz oda, ahol ő van, feljebbre, csak meg kell találnod a dolgokat, amelyekben erős vagy, s nem félni kockáztatni. Mert az a kockázat, ha nem kockáztatsz.

Nyiss te is vállalkozást, kreatívkodj, csináld, amit élvezel, írj könyvet, légy sikeres a magad módján, légy sikeres magadnak. Önmagad kedvéért.

Nem fog úgy menni, hogy távolról csodálod az ő életét, és hibáztatod a Sorsot, Istent, magadat, bárkit vagy bármit amiben hiszel, hogy "bezzeg neki milyen jó". Neked is lehet ilyen jó. Csak fel kell állnod a gép elől, bezárni ezt az oldalt, és terveket szőni a jövőre. Még csak 32 éves vagy, s a világ tele van lehetőségekkel. EZEKET KELL KERESNED, ezeket kell megragadnod!

Szeretnék még ajánlani valamit, két könyvet igazából, amik nekem (és több ismerősömnek, barátomnak segítettek rengeteget):

Kasza Tamás - Nyerd vissza önmagad!

Kasza Tamás - Az idő és a pénz mestere

Sok sikert kívánok neked, lesd el a nővéred stratégiáját, kerekedj felül önmagadon és a féltékenységen, és mutasd meg SAJÁT MAGADNAK, hogy te is vagy annyi, ha nem több, mint ő!

15-ös vagyok.

Nagyon egyetértek a hatos válaszolóval, ha nem tetszik az életedben valami: VÁLTOZTASS RAJTA.

Ha nem elég a fizetés, találj egy jobb munkát. Ne mondd, hogy nincs. Ne mondd, hogy "Keresek." Mondd azt, hogy "TALÁLOK!"

A változás az életedben tőled függ. Döntsd el, hogy okozó vagy ok akarsz -e lenni a saját világodban. Tartsd a szemed a célon. Ha nem cselekszel, sosem leszel magabiztos. Ha pedig eldöntöttél valamit, akkor cselekedj. Simán gondolattal nem lehet csak elérni valamit. CSELEKVÉS KELL. Az győz, akinek hosszútávú tervei vannak. S ha negatív illúzióid vannak, és bejönnek, akkor az egy dolog miatt lesz: mert te valósítod meg őket. Fektess be magadba.

Egy utolsó kérdés:

Ha nincs célod, tartasz a jövőd felé?

Mi nem vagyunk ikrek a húgommal.

Neki más lehetőségeket osztott az élet ( külföldre, külföldihez ment férjhez) és anyagilag kimagasló helyzetben vannak, ráadásul a házasságuk is több évtizedes, tökéletesen egymásra hangolt, szerető kapcsolat.

Nekem, - az itthon maradottnak - mások voltak a körülményeim, (szülők betegsége, ápolása, válás, stb.) de nem nyomorgok, élem az átlagemberek átlagos életét, de a lelkemben béke van.

Imádjuk egymást a húgommal, minden évben 2x találkozunk, 1x ő jön hozzám, 1x én megyek hozzájuk és hetente többször beszélünk skype-on.

Állítom, hogy nagyobb kapcsolat van közöttünk, mint sok más testvér között, akik lehet, hogy egy utcában laknak.

Soha nem voltam irigy rá, sőt, boldog voltam a sikereik hallatán.

A húgom szeretett volna engem anyagilag támogatni, de nem fogadtam el, nem akartam, hogy az őszinte testvéri érzéseinkbe anyagiak is keveredjenek.

De jó tudni, hogyha valami csapás érne, leégne a házam, vagy drága orvosi kezelésre lenne szükségem, a húgomra mindig számíthatnék.

Számomra érthetetlen és felfoghatatlan, amikor testvérek irigykednek egymásra ...

Mi az a női szerepkör? Tesód izéli őt farba felcsatolhatóval, vagy mi? És te erről honnan tudsz?

Gyakran kell tesódnak elutaznia 4-5 napra, vagy miért írtad ezt? Szerintem olyankor is elvan a gyerek az apjával, elvégre egyébként is ő van vele otthon.