Normális nagynéném 'beszólása'?

A legutóbbi családi ebédnél felhozódott a nyelvvizsga (felsőfok). Mondtam, hogy még nem mernék bejelentkezni rá, mert még nem állok azon a szinten, de tanfolyamra mindenképpen járni fogok, ha indul. Valamint nem hiányzik még egy pofára esés, és a 'megpróbálomnak' is ára van (vizsgadíj).

Nagynéném mondta, hogy ha ez kell ahhoz, hogy haladni tudjak, nem számít a vizsgadíj. Akárhogy próbáltam elmagyarázni, nem értette meg, hogy még nincs meg a megfelelő tudásom ahhoz, hogy eredményesen nyelvvizsgázzak.

Mikor kimentem rágyújtani, hallottam, hogy a család többi tagjának megjegyezte, hogy 'nem akart tanulni'.

Nem mellesleg egyetemre járok, 4,0 felett volt mindig is az átlagom, 3-asnál rosszabb jegyet sosem kaptam (4-eseket, 5-ösöket kaptam folyamatosan).

Nem kezdek bele, de nagyon sok mocskon mentem keresztül általánosban és gimiben is. Iskolán kívül is elég sok rosszat megtapasztaltam már.

Nagynéném segítség nélkül a főiskolát sem tudta volna elvégezni, sem a jogsit megcsinálni...

Megjegyeztem neki is, hogy nem a nemakaráson van a hangsúly, de ő is tudja, hogy mennyi kudarc ért az elmúlt elég sok évben. De csak a saját igazát fújta...

Jogos, vagy velem van a baj? Valóban egy olyan vizsgára kellene elmennem, amibe -jelen pillanatban- 95%, hogy beletörne a bicskám?