Most mit csináljunk?

SOHA NEM KÖLTÖZÜNK ÖSSZE AZ ANYÓSSAL!

Én most az anyós közreműködése miatt válok, pedig nem laktunk együtt!

Ha a pasid is el akar menni, meg te is akkor mi a gond? Pakoljatok és menjetek, az ilyen nőszemélyek folyamatos lelki zsarolásban tartják a gyerekeiket, de ehhez nem feltétlen kell asszisztálni! Ha kitagadja a fiát, akkor egy sz@r anya, semmi több, egyébként nem fogja, csak ezzel tart titeket sakkban!

Csatlakozom az előttem szólókhoz.

1. Albérletet keresni.

2. Megállapodni a tulajjal és kifizetni a kauciót.

3. Fogni a motyót, költözni, vissza se nézni.

Céldátum: 2010. április 30. (És ne felejtsetek aznap rám gondolni, szülinapom lesz. :D)

Azért ne általánosítsunk már ebben az együttlakás-dologban, működhet is a dolog, normális családokban. (Tanúsítom, mi 3 évig éltünk a férjemmel anyámnál)

Kérdező, akkor is problémáid lesznek az anyóssal, ha elköltöztökk, érzelmileg zsarolja kicsi fiacskáját, aki nem tud tőle leszakadni, és az ilyen többszáz kilométer távolságból is tönkre tudja tenni a kapcsolatokat. A fiúnak kellene kiállnia a érted, és a helyén kezelni a kapcsolatot az anyjával.

Neked mindenképp tanácsos lenne elköltöznöd. Ha a párod veled tart, menthető a kapcsolatotok, ha anyucit választja, akkor jobb is, ha megszabadulsz az ilyen alaktól... (Mielőtt félreértené valaki, nem az pártolom, hogy a gyerek égesse föl maga mögött a családi kapcsolatait! De ha nem lazít kicsit ezen a folytogató anyai hurkon, akkor sose fog igazán önálló, felnőtt életet élni)

Érdekes nekem felnőtt fiam van,és ha akarnék sem tudnék zsarnok ,követelőző,és szemét lenni a barátnőjével..Nem csak azért mert nem vagyok ilyen,de azért sem mert a FIAM NEM TŰRNÉ EL!

De én is azt mondom,hogy jobb a békesség,és ennek az az ára ha külön lakik mindenki a szülőktől..Mi nem lakunk együtt..Sem én,sem a fiatalok nem akarták.Az eredmény:

Nagyon jó kapcsolat,őszinte tisztelet a másik iránt..

Én látom,hogy a fiam boldog,pedig azt is észreveszem ha éppen vitáztak ,de ez az ő életük..ha nekik így jó? Akkor ilyen az életük..A fiam barátnője látja,hogy nem fogok zavarni ,és ha kell tanácsot is kér...Nem kell mindig az anyóst bántani,mert én vagyok az élő példa,hogy vannak jó anyósok is...A lényeg,hogy ne egymás nyakában lihegjünk...

"De én is azt mondom,hogy jobb a békesség,és ennek az az ára ha külön lakik mindenki a szülőktől..Mi nem lakunk együtt..Sem én,sem a fiatalok nem akarták.Az eredmény:

Nagyon jó kapcsolat,őszinte tisztelet a másik iránt.."

Jaj, de jó volt olvasni :) Hihetetlen, h vannak ilyen jó anyósok is! Olyan, mintha nem is anyós lennél :) Szerintem a jó anyós ott kezdődik, hogy elengedi a gyerekét, elviseli, hogy 10 méternél messzebb lakik tőle, elviseli, hogy nem látja minden nap, nem tudja minden lépését. Átlátja, hogy a görcsös kapaszkodás helyett az elengedés nem ront, hanem javít a kapcsolaton. Gratulálok :) Tarthatnál kiképzést az anyósomnak.