Most mit csináljunk?

16.00-os író (anyós) vagyok.

Igazad van utolsó,A gyermeket el kell engedni hogy a saját életét élje.Attól,hogy elengedtem még mindig az én fiam,és ezt senki még az imádott barátnő,vagy feleség sem tudja elvenni tőlem..Ez mindig is az én kiváltságom marad.Ahogy idővel a menyecske kiváltásága lesz az,hogy az unkámnak nem én mint nagyi leszek az első hanem az édesanyja,és ez így van jól..

Egyébként a hideg kirázna engem is ha a fiam,és a menyem állandóan beleszólnának az életembe..

"Anyu ne csináld ezt,ne csináld azt".Így el tudom képzelni,hogy fordítva is ilyen rossz lehet...

A fiam barátnője mindig azon nevet,mikor azt mondom neki amikor a fiam elém áll valami "észbontó ötletekkel",hogy

"drágám,ez már a te dolgod,hogy támogasd,vagy lebeszéld a hülye ötleteiről..nekem bőven elég a férjem "bogarai"..Boldoguljatok,hiszen egy jó kapcsolat ebből áll..Egymás támogatása,segítsége,szeretet.."

de ez nem azt jelenti,hogy véglegesen lemondtam róluk..Ha kell a segítségem mindig,és örömmel segítek,de soha nem avatkozom be,és soha nem teszek a tudtuk nélkül semmit..

Az ilyen helyzeteket csak úgy lehet elérni ha a fiú a sarkára áll,és nem engedi,hogy az édesanyja uralkodjék felette..Ha már az elején ezt kimondja/kimutatja akkor nem sok vizet tudnak zavarni az anyósok..legfeljebb magukban morognak..

azt mondják, ha már mindenáron szülőkkel akarnak összebútorozni, akkor inkább a lányos házban, ezért nem érdekes, h van itt valaki, aki jól kijött a saját anyjával....:)...általában a fiú-anya kapcsolat a problémásabb

én is örülök h vannak itt anyósok, akik normális emberként gondolkodnak...sajna egyenlőre ez a kevés kivétel

az én anyósom a férjem bevallása szerinte idáig mindent kitalált csak h ellent mondjon nekem, azt mondta h már látja h hadjáratot folytatott ellenem, hát van ilyen is sajnos, most válunk, az anyós keze is jócskán benne volt, mondjuk meggyőződésem, h aki szereti a gyerekét az elfogadja a párját is, hacsak nem valami kirívó eset

"Ha már az elején ezt kimondja/kimutatja akkor nem sok vizet tudnak zavarni az anyósok..legfeljebb magukban morognak.."

Mit lehet tenni, ha az anyós ezt nem érti? Ha megsértődik rajta? És emiatt a gyerek nem erőlteti?

Neked, mint jó nayósnak, nincs valami ötleted? köszi

Az anyós vagyok.

"Mit lehet tenni, ha az anyós ezt nem érti? Ha megsértődik rajta? És emiatt a gyerek nem erőlteti?

Neked, mint jó nayósnak, nincs valami ötleted? köszi"

Kérdezlek téged.Mi van ha megsértődik? Inkább egy sértődött anyós aki avval fenyeget,hogy soha nem nyitja rád az ajtót,mint az olyan aki állandóan kikészít,és tönkre teszi a boldogságodat..

Valamiért én úgy gondolom,hogy a sértődés is egyfajta "zsarolás".Igazából nem komoly..A legtöbb anya,köztük én is,nem akar véglegesen elszakadni a szeretett gyerekétől.Ezért a harag,sértődés csak addig tart amíg rá nem jön,hogy semmi értelme..Később ha látja,hogy igaz a fia nem vele él,és nem tud irányítani,beleszólni a gyereke életébe,de azért látogatják,keresik a kapcsolatot vele,sokan elfogadják a helyzetet..

de még mindig jobb egy olyan anyós aki meg van sértődve és a büszkesége miatt nem zaklat,mint az aki állandóan ha kell ha nem piszkál..Ilyenkor lehet választani..

Szia!

Ez valóban nem csak az anyós hibája...van neki egy fia is...Az én párom tuti mellém állna mindenben,ha szükség lenne rá. Költözzetek,ez a kitagadlak szöveg nekem elég "gagyi". Mert előbb-utóbb megbékélne. Viszont ott a másik oldal is,TE mit teszel azért,hogy elfogadjon?Belefizetsz a kajába,rezsibe?Segítesz neki,tisztelettudó vagy vele?Vagy csak ott laksz náluk és éled az életed?Mert bizony minden éremnek két oldala van...

De mondjuk nekem is szerencsém van,hasonló anyósjelöltem van,mint aki itt írt. Ő sem szerette volna,hogy velük bútorozzunk össze és csak a kellő mértékben szól bele az életünkbe.Szóval lehet a másik oldalról is kedvesnek és jófejnek látni a fiús anyukákat:)