Ismertek olyat, aki 30-on túl, család mellett találta meg a hivatását?
A huszonéveimet sajnos elszúrtam, haszontalan egyetemre mentem, a nyelvtanulásra is épp csak annyi időt szántam, hogy meglegyen a nyelvvizsgám. Ennek ellenére viszonylag normális munkát találtam, aztán elég hamar férjhez mentem, jöttek a gyerekek, a gyed után visszavettek a régi munkahelyemre, szóval úgy tűnt, hogy ha nem is túl izgalmas, de kerek a világ.
Tavaly azonban a férjem - aki velem ellentétben odatette magát az egyetemen - kapott egy jó lehetőséget külföldön, kiköltöztünk a családdal, és itt kellett rájönnöm, hogy sajnos nem vagyok jó igazán semmire. Az otthon is használhatatlan diplomám itt még annyit sem ér, a nyelvet törve beszélem, így olyan munkát végzek, amihez még 8 általános sem kéne.
A kérdésem az lenne, hogy van-e itt olyan, vagy ismertek-e, aki ennyi idősen sikerrel fordított a sorsán? Hogyan történt? Hogyan csinálta? Tervem az rengeteg van, de nem szeretnék megint olyasmibe belekapni, amiről pár év múlva kiderül, hogy semmi értelme nem volt.
Szóval most nem a kioktatást várom, hogy hogyan kellett volna, azzal nem vagyok előrébb, hanem sikertörténeteket, hogy ha másnak összejött, talán nekem sem kell temetnem magam.
Köszönöm az érdeklődést, azóta is sokszor eszembe jutott ez a kérdésem, és hogy elmesélem, végül hogy alakult. :)
A takarítás után gyerekgondozóként kezdtem dolgozni különböző bölcsikben és ovikban, az már egy fokkal jobb volt, jobban is élveztem, és a nyelvtudásom is hatalmasat fejlődött. Közben elkezdtem külsős cikkíróként dolgozni egy magyar honlapnak.
Két és fél éve hazaköltöztünk, jelenleg az írásból élek, és imádom. :) Szabadúszó vagyok, a magam ura, itthonról dolgozom, a munkám kreatív, és tudok foglalkozni a gyerekeimmel is, amire kicsi korukban sajnos nem sok lehetőségem volt.
Azt hiszem, minden szempontból nagyon hasznos volt a kint töltött három év. Lekerültem bizonyos tekintetben olyan mélyre, ahonnan muszáj volt felkapaszkodni, emellett a végére nagyon jól megtanultam angolul is, és személyiségfejlődés szempontjából sem volt utolsó.
Nem állítom, hogy révbe értem, de azt hiszem, az irány megvan.
Köszönöm megint a sok inspiráló történetet, a mai napig emlékszem, mennyire sokat segítettek. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!