Jóban-rosszban, egészségben-betegségben. Hol vannak most ezek az ígéretek?
sok-sok évnyi magány, egyedüllét, munkanélküliség, haláleset miatt súlyos depresszióba kerültem. a férjem nem áll mellettem egyáltalán, sem orvoshoz nem hajlandó eljönni velem, sem ő maga nem segít nekem a gyógyulásban. ha kérem, hogy legalább csak hallgasson meg, minden hülyének és elmebetegnek elhord, hogy szerinte ez csak hiszti, és én nem akarok változtatni. nem bírja felfogni, vagy nem akarja -nem tudom-, hogy ez nem hiszti, hanem súlyos betegség, amiből egyedül képtelen vagyok kikerülni.
egyáltalán nem tudok már emberek közé menni, még a boltba sem, mert szinte a rosszullét kerülget, de állandóan csak azzal zaklat, hogy menjek ide meg oda, de ez nem csak úgy van. már maga a gondolat is óriási szorongást okoz, ha tudom, hogy feltétlenül el kell mennem valahova.
van, hogy lepihenek napközben is, néha sírok is, és emiatt kirángatott az ágyban, és a csap alá dugta a fejemet.
ez a segítség? milyen társ ő?
mondtam váljunk el, és hagyjunk egymásnak békét, de arról sem akar hallani. mit tegyek?
"Erősen téged minősít ha a fėrjedtől vársz segítséget aki mellesleg nem orvos."
Kitől kérjen valaki segítséget, ha nem a családjától?
"A férjed megtett mindent hogy visszarángasson a valóságba,"
- orvoshoz nem hajlandó eljönni velem,
- minden hülyének és elmebetegnek elhord,
- kirángatott az ágyban, és a csap alá dugta a fejemet.
Remélem aki ez 100%-ban hasznosnak gondolja, az hasonlóan hatásos segítséget kap, ha baj van.
"ha neked ez kevés volt arra hogy rájöjj, itt már csak egy szakember segíthet (ahova NEKED kell elmenned egyedül) akkor megérdemled a sorsodat."
Rájött, és segítséget kért, az elinduláshoz. Tanulj meg szöveget értelmezni, ha már egy csepp empátia nem szorult beléd.
Akaszd fel magad, mindenkinek jobb lesz!
Komolyan beszélek, én is voltam depressziós, és pokol volt, de miután "flébredtem" (rhadt sok belső erőfeszítés után) rájöttem, hogy csoda, hogy van, aki egyáltalán mellettem maradt!
Ne a férjedet okold, TE vagy képtelen változtatni. NEKED kell elmenni orvoshoz, NEKED kell akarni a gyógyulást és TENNI érte, ami a négy fal közt gubbasztva nem megy!
Persze könnyebb áthárítani a felelősséget - egy ideig én is ezt tettem -, mint rájönni, hogy benned van a hiba.
És igen, egy idő után, amikor a szép szó nem használ, két mód marad.
- vagy elválik tőled - ez lenne a reális, hisz neki is milyen fhos lehet nézni (és átélni), hogy tönkremész a tengésben
- vagy utolsó próbálkozásként igyekszik kimozdítani a komfortzónádból, akár erőszakkal is
Persze a depr. önzőséggel párosul, mert csak a saját magad világfájdalma a fontos, az, hogy MÁS mit érez közben, pont nem fog érdekelni.
Még valami: addig örülj, míg nem akar elválni, mert addig még lát bármi esélyt a javulásra, amikor ezt a csöpp reményt is kiölöd belőle, akkor majd szépen lelép.
Egyébként mégis miért kéne lepihenned nap közben? Hisz SEMMIT nem csinálsz.
1. KEress egy jó orvost, és/vagy valami értelmes csoportterápiát.
2. Találj ki egy hobbit, lehetőleg olyat, ami emberekkel! kapcsolatos (sport, jóga, tánc, ének...)
3. És, ha már hellyel-közzel éldegélsz, akkor sürgősen menj dolgozni, hogy hasznosnak is érezd magad - akár egy állatotthonba önkéntesnek, vagy bármi.
Egyesek de gusztustalanok.
Nem a férjétől várja a megoldást, csak támogatást. Az, hogy lehülyézek valakit, nem azt jelenti, hogy "mindent megtett".
Szánalmas életetek lehet, hogy ha valaki elsírja magát, pofán basszátok, ahelyett, hogy megölelnétek.
"Akaszd fel magad, mindenkinek jobb lesz!"
Ha ezt ajánlod valakinek, nem voltál te soha depressziós, csak bevágtad a hisztit, mert nem kaptad meg, amit akartál.
Meglepően hasznos válaszok, a depresszióst nem szabad pátyolgatni, hanem ki kell rángatni belőle. A pátyolgatással csak azt érik el mint egy alkesznál, komfortzónában tartják és támogatják, erősítik az állapotát. Ha végre rádöbben a depressziós, hogy a környezete elmenekül előle, segítséget kér.
Nekem is bevált, pedig majdnem sikerült mindenkit elüldöznöm magam mellől az állandó vinnyogással. Ebből egyedül kell kimászni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!