Nektek hogyan és mikor sikerült külön költözni a szüleitektől?

20 evesen vettem kertes hazat, ra egy hetre bevonultam sorkatonanak, igy lenyegeben 21 voltam koltozeskor.

egyedul.

videken, kb masfel milla, utolag meg egy annyi kellett hogy felujjotsam.

2 ev kulfoldi munka.

ugyanyan maradt.

200m-re lakom, de nem latogatok, csak ha ok van ra. esforditva is ervenyes.

20

A párommal költöztem össze.

Albérlet.

140 ezer volt (2 hó kaució + 1 havi díj)

dolgoztunk, a berendezést abból a pénzből, amit apukámtól kaptunk.

Apuval igen, anyuval nem (elváltak)

havonta kb.

20 éves voltam, az akkori barátommal költöztünk Pestre, neki már volt állása így abból a pénzből költöztünk albérletbe.

Költözés után egy hónappal már volt munkám, rá 3 hónappal szétköltöztünk a barátommal, ezt követően ahogy sodort az élet úgy költöztem lakótársakhoz, barátokhoz majd megint lakótársakkal.

5 éve lakom külön a szüleimtől, mindent magamnak fizettem munkából.

Előtte is jóban voltunk, most is, nem változott a kapcsolatunk. Eleinte havonta látogattam őket (200 km a távolság), mostanra ez lecsökkent pár havonta egy alkalomra.

Saját lakásra egyelőre nem látok esélyt, otthon nem maradhattam gyüjtögetni,mert ott viszont meg munkalehetőség nem volt.

Hány éves voltál?: 19

Egyedül vagy párral?: barátnőkkel

Albérlet vagy saját lakás?: albérletbe

Mennyibe került? hát már rég volt, kb. 40/fő rezsivel együtt

Honnan volt rá elég pénzed?: anyuéktól, és fél év után én is vállaltam munkát az egyetemen, és kaptam folyamatosan ösztöndíjat

Jobb lett a kapcsolatod a szüleiddel?: sokkal, elmondhatatlanul sokkal, pedig nem volt rossz

Milyen gyakran látogattál haza ezután?: eleinte hetente, most 10 éve élek már külön, van gyerekem is, most a szüleim jönnek (pici még a gyerek)

leírom a férjem esetét is neked, hátha az is segít:

Hány éves voltál?: 21

Egyedül vagy párral?: egyetemi szakkollégiumba

Albérlet vagy saját lakás? egyetemi szakkollégiumba

Mennyibe került? 10/hó mindennel együtt, ösztöndíjas volt

Honnan volt rá elég pénzed?: szüleitől és ösztöndíjból

Jobb lett a kapcsolatod a szüleiddel?: igen

Milyen gyakran látogattál haza ezután?: hetente hazament, mert városon belül voltak, ma már velük havonta találkozunk

Hogy a kerdesre is valaszoljak:

Hány éves voltál? - 18

Egyedül vagy párral? - Baratommal

Albérlet vagy saját lakás? - Alberlet/tarsberlet

Mennyibe került? - Sokba, kulfoldre koltoztunk

Honnan volt rá elég pénzed? - Dolgozunk, azota is

Jobb lett a kapcsolatod a szüleiddel? - Igen, az egesz csaladommal

Milyen gyakran látogattál haza ezután? - Nem

Kerdezo, miert nem mesz kulfoldre? Nem tudom mondjuk, a kezdo toket honnan szedned ossze ra, de nehany ev alatt meg lenne a lakas ara, akar hitel nelkul. Illetve irtad, hogy most fejezted be az egyetemet... Nem tudom, Magyarorszagon milyen diplomaval kapsz minimalbert, de kulfoldon akarhol sokkal tobbet keresnel vele, mint a minimalber. Es addig is latsz egy kicsit tobbet a vilagbol...

Az én történetem még az átkosból datálódik.

16 se voltam, amikor meghalt faterom. Anyám fiatal volt még az özvegysorhoz, így hamarosan lelépett egy orvossal. Tesóm nem volt, és mivel nem akartam intézetbe kerülni, senkinek sem szóltam arról, hogy egyedül maradtam a lakásban. A lakbért persze fizetni kellett, (akkoriban az állami bérlakás volt a divat) enni, inni ruházkodni, az alig elkezdett középiskolát folytatni,stb, ehhez mindhez pénz kellett. Éjszakánként jártam vagont rakni, feketén és fél pénzért, mert jattolnom kellett az igazi vagonrakó brigádnak, akik a kocsmában söröztek, amíg én melóztam helyettük.

Amikor végeztem a középsulival, szombat éjszakánként az együttesben gitároztam. , az viszonylag jól hozott a konyhára. Nem sokkal rá hazajött anyám. Én fiatal voltam, forróvérű, nem nagyon érdekeltek a kifogásai. Utáltam. Összepakoltam még aznap este egy táska cumót, meg a gitáromat, és nyakamba vettem a várost. Eleinte haveroknál, később korosodó hölgyeknél húztam meg magam. Később az egyetem miatt másik városba költöztem, ott is előfordult ilyesmi. Nem vagyok rá büszke, de akkor ez tűnt az egyetlen járható útnak.

Aztán persze nősülés, gyerekek. Eleinte semmink se volt, aztán szép lassan összelapátoltam mindent. Lakás, berendezés, kocsi. Erre rá is ment a házasságom. Soha nem voltam otthon, másod, és harmadállásokban dolgoztam, hétvégén kőműves mellé jártam culágernek. A feleségem egyszerűen nem tudta magát nőnek érezni magát mellettem. Közben benőtt a fejem lágya, kibékültem anyámmal. Nem akartam az unokáitól megfosztani, meg aztán rájöttem, hogy fiatal volt még, joga volt a boldogsághoz, nem áshatta el magát. Ez is jó volt valamire, sok mindent megtanultam akkoriban. Sok mindent, ami mind nagyon jól jött az utána következő boldog évtizedekben.

Nálunk először nem én/mi költöztünk el a szüleinktől (esetünkben anyumtól, ő nevelt minket), hanem ő költözött el 17 éves korunkban, mivel annyira szegények voltunk, hogy más városban kellett munkát vállalnia, hogy el tudjon tartani minket..

Amikor már mi költöztünk el, akkor:

- 19

- egyedül

- kollégium

- 12 ezer

- anyumtól

- igen

- hetente, majd 2 hetente, most már csak 3 havonta