Amikor terhes voltam, sokan mondták a családból, hogy számíthatok rájuk, mára egyik családtag sincsen sehol és én nagyon fáradt vagyok és már beteg is. Hogy lehet ezt feldolgozni? Mások hogy bírják? Én már lassan kórházban kötök ki.
Első válaszolónak:
Már honnan tudhattam volna, hogy a párom szinte elköltözik itthonról, mert kötelezni fogják a munkahelyén, te ilyen látó tipus vagy, hogy mindent előre tudsz? Miből gondolod, hogy bunkó vagyok a nagynénémmel? Vagy te egy tipikus ősanya vagy, aki mindenről mindent tud? Már honnan tudtam volna, ha még nem volt gyerekem? Szerinted olyan marha sokat lehet olvasni arról,, hogy mi vár ránk a szülés után?
Szia.
Én nem tudom hogy csinálom, de egy dolog van előttem: a gyerek.
Fiatal anyuka vagyok, 22éves, férjem csak hétvégente jár haza, van hogy 2 hónapig nem tud jönni. Nem mert nem akar, hanem a munkája miatt.
Babánk 7hónapos, volt itt hasfájás, fogzás...
Én is gyakran volt hogy óránként keltem éjjel, nekem is ígértek ezt azt a terhességem alatt, van 2 sógornőm akik munkanélküliek, de sosem jönnek segíteni. Mondjuk engem nem érdekel. Tudtam, vállaltam hogy ez lesz és amikor már nagyon fáradt vagyok akkor egy dolgot csinálok. Lefekszem délután a gyerekkel aludni. Nem érdekel , hogy szalad a ház, a mosógép megy magától is, alszom egyet a gyerekkel, még ha egy órát is sikerül már csodás.
Mostanában hogy jó idők vannak, rengeteget sétálunk, a gyerek bealszik kb 10perc után, utána leülünk egy játszótérre én olvasgatok vagy csak zenét hallgatok mp3om lejátszón. Ezek rengeteg energiát adnak. Emellett ajánlom hogy szedjél valamilyen vitamint is. Sokat segít az is.
Én megszoktam hogy magunk vagyunk, kettesben sajnos, ha meg itthon van a párom akkor kánaán van. Mondjuk emellett sem jutottam még el egy fodrászhoz sem, de talán a héten lesz rá időm.
Csak Te segíthetsz magadon sajnos. Teljesen átérzem a helyzeted. Én is feküdtem le sírva, aludtam el a fürdőkádban, de mindent megér a gyerekem 1 mosolya.
Kitartás!
ismerős a helyzet, az én férjem viszont azért húz el itthonról, mert neki ehhez nincs kedve/türelme, na ja ő is dolgozik.......persze ez mindenre nem ok
amit én szoktam tenni, h néha berakom a kiságyba és hagyom sírni, amíg összeszedem magam, eszem, alszom.....persze csak ha már végképp fel akarom adni
a háztartás már nem érdekel, nem fogom a hátamon vinni az egészet, régebben kétszer takarítottam hetente, most ha egyszer összejön az már jó, nem parázok ezen.....túlélésre hajtok
nekem anyukám segítség, de viszonylag messze lakik és ő is dolgozik, ha ő nem lenne valószínűleg éhen haltam volna, vagyis inkább kaját rendelnék.....
kitartás!
Valóban idegkimerültségem van… :(
Különben meg ha még valaki azt hinné, nem vagyok az a tipus, aki sajnáltatja magát, csupán arra vagyok kiváncsi, hogy ezt hogy lehet túlélni, mert nem én vagyok ezen a világon ilyen helyzetben és tudom, hogy túl lehet élni.
13:08-nak: mert óránként felkel és én nem bírok elaludni, amikor már ő elaludt, mert azon remegek, hogy mire elalszom, már felkel. Nem merek elaludni. Emellett ha a párom itthon van, csak őrjöng velem éjjel, hogy csináljak már valamit a gyerekkel( rózsaszín szerelem volt a terhesség idején, pedig már régóta együtt vagyunk). Atán meg van, mikor meg tök normális a párom, csak ő is ki van merülve nagyon és ráadásul fejébe vette, hogy ő pont most akar karriert csinálni és éjt nappallá téve dolgozik sokszor és nem bírja.
13:22-es! Köszönöm! Sok jó ötletet és tanácsot adtál! Te egy ügyi anyuka vagy! :) Megpróbálom elsajátítani ezt a hozzáállást!
Hát rendelnék én kaját, csak sajna marhára össze kell húznunk magunkat anyagilag, mert a párom elutazásait sajnos nem állja a munkahelye. Ezért is veszekszik velem a nagynéném, mintha én tehetnék róla, hogy nem lett befizetve a kocsi hitele. Csak ez miatt tud felhívni, más miatt nem. Meg engem kér számon, hogy hol van a sok barátom, aki eddig volt, miért nem segítenek azok. Csakhogy nekem majdnem mindegyik barátom gyermektelen volt és fel sem tudják fogni, hogy most milyen a helyzet, ahogy a nagynéném sem, mert neki sincs gyerkőce. Azt hiszi, hogy valamiért szemét voltam a barátaimmal és azért nem tartom velük annyira a kapcsolatot, pedig csak ők nem tudnak velem kezdeni semmit.
van egy tézisem, apuka vagy keveset van otthon és marha sokat keres, ezzel kompenzálja, h nem lehet itthon, nem tud segíteni.....vagy dolgozik 8-17-ig és otthon részt vesz ő is a gyereknevelésben........
szerintem beszélj a férjeddel, h ez így nem megy tovább, mi az h dolgozik, de kb az is pénzbe kerül? ez így nem jó!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!