Teljesen összezavarodtam. Sosem hittem, hogy ez megtörténhet. Van ebből kiút?
/Ne haragudjatok, hogy ide írok ilyen kérdést, de a Szerelem, szex témakörben bunkó válaszokat nem akarok kapni, mint ahogy az összes többi kérdésemre./
Szóval: első gimnazista vagyok. Nyáron találkoztam egy férfival, akit apa bemutatott, mint régi gimis osztálytársát. Később kiderült, hogy a fiával egy osztályba fogunk járni. Most, ugye, április van, és azóta nem beszéltünk egy mondatot sem. Ez halál komoly. Nem tudom, mi van velem. Tetszik a srác, és néha, bár lehet, hogy beképzelem magamnak, mintha ő is keresné a tekintetemet az órákon. Nem akarok azonban ránézni, nem akarok beszélni vele, és mindig úgy ülök, hogy a hátamat lássa. Valahogy elzárkózom tőle, pedig én sosem voltam ilyen. És minél jobban távolodom tőle, annál jobban szeretném megismerni. Viszont nem bírok a közelében lenni. Mindent elbénázok akkor. Nem tudok a feladatra, az evésre, a lépésre koncentrálni, mintha mindent, amit eddig csináltam, az ő jelenléte borzalmassá tett volna. Már az órákon sem jelentkezek, nem tudom, miért, csak annyit, hogy miatta. Nem vagyok pszichológiai eset, de akkor mégis mi? Kétségbe vagyok esve. Eléggé. Jól jönne egy-két hasznos tanács.
Ráadásul a közös osztálytábortól is tartok. Nyáron lesz, a Balcsi környékén.
:S
Sosem voltam ilyen.
válasza:
válasza:Ha nem tudod, hogy menj oda ennyi idő után, akkor ezzel menj oda :) Valld be, hogy olyan fura, hogy még nem dumáltatok, mert már sokszor lett volna alkalmatok, és ráadásul szegről-végről ismerősök vagytok... Aztán válts témát, és kezdj bele valami laza csevejbe valami tök semleges dolgoról. Hogy van, hol láttad, milyen pólója van... :)
Ezzel nem veszíthetsz, mert nyilván ő is érzi, hogy már rég szólhattatok volna egymáshoz, és még lehet, hogy hálás is lesz, amiért végre áttört a fal. Ő túl félénk ehhez, vagy talán azt gondolja, hogy nem akarod...
Ha attól félsz, hogy ő nem akarja, akkor gondolj arra, hogy ha nem akarja, akkor ezentúl sem fog dumálni veled, és akkor nem vesztettél semmit, és nem te vagy a bunkó, ha meg szívesen dumál veled, akkor legalább te voltál az ügyes, és mindenképpen nyersz.
válasza: válasza:Szerelmes vagy :)))
Ó egek, de szeretnék én is így érezni, bénázni, zavarban lenni meg minden ilyesmi ami ezzel jár. Én irigyellek, de a jó értelemben :)
válasza: válasza:De kérdező, miért a szövegembe kötsz bele ahelyett, hogy a tanácsra reagálnál? Nem akartam a szenvedés mértékét ledegradálni a "színezet szóval", csak azt mondom, ha fognád magad és beszélnél vele, hogy megtudd, ő bír-e vagy bármi, utána is meglenne ez az epekedés (mert ez az), csak nem lenne (annyira) szenvedés. A szenvedést a bizonytalanság okozza. Szerintem.
Tképpen nem reagálsz egy tanácsra sem, csak azt ecseteled, hogy mennyire meghalsz mindjárt. Mi is voltunk már szerelmesek, nem kell bemutatni. Csak segíteni akarunk, úgyhogy a fogalmazásbeli bökkenőkön lendülj túl, ha jót akarsz magadnak. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!