Lehet valaki felnőttként igazán boldog?
Nekem nagyon boldog gyerekkorom volt, de hirtelen kellett felnőnöm mert a szüleim elváltak és suli mellett dolgoznom kell, hogy anyával fenn tudjuk tartani a lakást. Apám lelépett, gyerektartást nem fizet, senki sem tudja hol van. Anyám kb. egy lelki roncs és két éve azt hallgatom tőle hogy, $zar az élet. És sok minden másra is fény derült. Már kiskorom óta haldoklott a házasságuk, csak miattam maradtak együtt, és tettek úgy mintha minden rendben lenne, én meg kicsi voltam és naiv, semmit nem fogtam fel az egészből. De mostmár mindent értek, és nagyon kivagyok,ráadásul semmire sincs időm, teljesen túlhajszoltam már magam, depressziós vagyok. Anya meg csak azt hajtogatja hogy ennél csak minden rosszabb lesz. Az életem nagy részét végig fogom gürizni, hogy ne halljak éhen meg legyen fedél a fejem felett, miközben senkire sem számíthatok csak magamra. Egyedül vagyok. És hiába lesz férjem, családom, ez akkor is így lesz. Nem tudok majd senkire sem támaszkodni. Úgyhogy ehez szokjak hozzá. Komolyan mondom nekem már élni sincs kedvem. Kérlek mondjátok hogy nem csak ebből áll minden. :S
18/L
Szerintem nincs olyan hogy csak szar élet, vagy csak boldog élet. Mindenki életében vannak szép pillanatokat, és vannak kevésbé szépek. Ez a te életedben most egy nehéz korszak. de 18 éves vagy! még most kezdesz rájönni milyen az élet valójában. és sajnos arra már rájöttél hogy van negatív oldala is, de el fog jönni majd a pozitív is.
Egyébként nagyon sok minden hozzáállás kérdése is. Pl Nagyon sok depressziós embernek nem külső kudarc vagy tragédia hatására lesz beteg, hanem mert nem érzi magát jól a bőrébe és elmegy az életkedve.
Én azóta vagyok igazán boldog, hogy felnőttem. Én alakítom az életem, én döntök, én viselem a felelősséget. Nem élek nagy lábon, de keresem a szép dolgokat, keresem az egyensúlyt a munka és a magánélet között. Most a párommal élek, de abban egyetértek anyukáddal, hogy mindig úgy kell számolni, hogy csak te magad az, aki biztos pont. A többi emberrel bármi történhet, elhagyhatnak, meghalhatnak, te pedig élsz tovább.
Ettől még az ember kialakíthat jó és stabil kapcsolatokat, és ezek kellenek is.
Anyukád nagyon egyoldalúan látja a világot, de ez az ő helyzetében érthető is. Megélt egy pocsék házasságot, majd egyedül maradt, és rádöbbent, hogy nem tud megállni a lábán. Ami felnőttként tényleg nagy kudarc.
Próbálj neki segíteni kiszakadni ebből a helyzetből. És magadat is próbáld kirángatni belőle.
A szüleim annak idején elkezdtek gyalogtúrázni. Sokat és egyre többet. Nagyon komoly hobbi lett belőle és egy jó csapat állt össze. Utólag mondták el, hogy azért kezdték, mert egyszerűen nem volt pénz más szórakozásra. Ehhez meg egy pár cipő és szendvics kell és máris lehet menni. Az embernek pedig kimondottan jót tesz :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!