Megmondanátok e a férjeteknek? (bővebben lent)

Szerintem sokaknak nem jött át a lényeg. A kérdező 4 gyereket nevel, és szeretne visszamenni dolgozni, de ahhoz, hogy valaki 4 gyerekkel ledolgozza a napi min. 8 órát (+ oda-vissza út), és mind a 4 gyerekkel időre odaérjen az iskolába, óvodába, plusz megoldja a felügyeletet, ha bármelyik beteg, ahhoz bizony nem elég csak anyuci, apuci segítsége is kellene.

Ha apuci erre nem hajlandó, akkor mégis mit tud tenni?

Kérdező, szerintem ülj le beszélgetni a férjeddel, és írd össze a havi költségeket. Mutasd meg neki, hogy 40 ezer marad, majd számold ki, hány Ft jut egy napra egy főre.

Hogy egy kicsit átlássa, melléírhatod mennyibe kerül egy kiló hús, egy felvágott, egy kiló banán...stb, hátha felfogja végre, mi a helyzet.

Ilyen hozzáállás mellett pedig azt mondom, ne áruld el, hogy van 120 ezer Ft költőpénzed, mert még tényleg elkölti hülyeségre. Fizesd be a számlákat, a maradék 40-et pedig tedd el vésztartaléknak. Jól jöhet még, ha pl. beteg a gyerek és kell gyógyszerre

"ÉN mennék dolgozni,csak a férjem nem engedi,"

A kutyája vagy, hogy megtilthat neked dolgokat, vagy felnőtt nő??? Ne röhögtess már baz**meg...

"csak a férjem nem engedi,mert a feleség dolga a háztartás és a gyerekek"

És mennyit hoz haza? Szép elgondolás, hogy az egyik szülő htb legyen, csak akkor a másiknak nagyon sok pénzt kell letenni az asztalra...

22-es szépen összefoglalta a lényeget.

Igenis le kell ültetni a férjedet, a szépen összeírt bevétel/kiadásos füzetkét az arcába tolni, és közölni vele, hogy apukám, nem vagy képes eltartani egy hattagú családot, és kész. Mondd el neki, hogy a mai világban (helyesbítek: a mai Magyarországon) nem is várhatja el ezt magától. Átlagembernek átlag munkával fizikai képtelenség és kész. Ha neked esik, hogy biztos te osztod be szarul a pénzt (a leírás alapján elég undorító a hozzáállása, szal simán kinézem belőle), akkor

1. ott a lista, értelmezze

2. mostantól legyen szíves átvenni ezt a nemes feladatot.

Akárhogy is, addig nem kelhettek fel az asztaltól, amíg nem fogja fel, hogy mi a helyzet.

Én a beszélgetésnél elmondanám neki azt is, hogy kapott pénzt (bocsánat, kapTATOK), és abból 80-at számlaelmaradásokra fogsz költeni (nem "szeretnél", meg "kéne", hanem FOGSZ, szigorúan kijelentő módban. Nincs választása.), a maradék negyvenet pedig félre fogod tenni, mert egy családnak szüksége van tartalékra.

Szép elgondolás, hogy az asszonynak a konyhában, meg a gyerek körül van a helye (az olyan "férfit", aki ilyen szinten semmibe vesz, le is köpném amúgy, nemhogy gyereket vállaljak vele, jézusom), de akkor legyen nagy a pofája, ha ehhez biztosítja a feltételeket. Ha meg még mindig nem hajlandó elengedni dolgozni (amúgy ez már a családon belüli erőszak egy formája, tudtad?), akkor húzzon el másodállásba.

U.i.: Fontos kérdés: félsz tőle? Ha igen, arra nyilván van okod, és abban az esetben a 120-at ne mondd el neki, csak fizesd be a számlákat és tedd félre a negyvenet (ha már előrehaladottabb a helyzet, és pl. őrjöngeni fog, ha utólag mondod el neki, esetleg bántana téged... csak találgatok, hogy melyik szakaszban vagytok). És kezdj el gondolkodni a jövőn, mert ez nem állapot, és talán még időben ki tudsz szállni...