Baj ha nincs barátom, de nem is hiányzik?
Gyerekkoromban nagyon könnyen barátkoztam.Most is gyorsan ismerkedek, ha azon múlik.
Felnőttként 24 évesen ismertem meg a barátnőmet, de mostanra, teljesen eltávolodtunk egymástól.
Amikor még egyikünknek sem volt társa, akkor együtt mentünk bulizni, együtt hapsiztunk és mindent, de mindent megbeszéltünk.
Aztán először nekem lett családom. Még ezek után is jó kapcsolatunk volt. Számomra ott volt fordulópont, mikor belefogtak a párjával egy MLM rendszerű "üzletbe". Azt vettem észre, hogy teljes agymosáson keresztül mentek át. Egyre ritkábban hívtuk egymást, és már akkor sem tudtam vele megosztani minden problémámat. Jelenleg a férjem és a gyerekeim a legjobb barátaim. Ha kell, akkor ők cinkosaim. És amiatt, mert elveszítettem egy barátot, nem érzem magamat rosszul. Most akkor milyen ember vagyok? Hagytam egy barátságot elveszni?
Van így más is?
Biztos, hogy vannak ezzel többen is így. Nekem például vannak lány barátaim, de azokhoz nem igazán tudok annyira kötődni, jó nekem van egy fiú barátom is, akivel viszont mindent megbeszélünk, de a csaj barátok akkor se hiányoznak, mert úgy érzem, hogy rossz hatással vannak rám, ezért nem is nagyon próbálok lányokkal barátkozni.
19/L
Ha ez a barátság már csak egy oldalú volt, akkor szerintem abszolút nem fura hogy vége lett. Ez az agymosásos dolog sajnos ilyen, én is emiatt veszítettem el a két legjobb barátnőmet. Bekerültek egy "szektába", teljesen máshogy gondolkodtak már, nem jutottunk düllőre semmiben, mindig csak a viták, próbáltak engem is belerángatni... szépen lassan elmaradtak a hívások, nem kerestük egymást, és én nem érzem úgy, hogy ez baj lenne, csak is azért, mert tudom hogy én minden tőlem telhetőt megtettem a barátságunkért. Úgy gondolom van egy pont, ahol már nem érdemes tovább erőlködni! Itt van nekem a párom, aki egyben legjobb barátom is, jelenleg neki élek.
Bármikor összeismerkedhetsz még valakivel, akivel szoros barátságot alakíthatsz ki, legyen az a gyerekorvosnál egy anyuka, vagy egy új szomszéd... :)
Azért örülök, hogy nem vagyok egyedül ezzel a dologgal.
Olyan sok embertől hallom, hogy elmentem a barátommal/barátnőmmel csavarogni, kisírtam neki.
Nem is akarom magam sajnáltatni, mert tényleg nem hiányoznak a barátok. Csak azt éreztem, hogy különc lennék, mert nincs barátnőm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!