Hogyan csináljátok a közös kasszát? 2 gyerek, egyik közös
Ki mit hogyan mikor mennyit fizet?!
Az oké h pl albérlet/rezsi fele-fele!
De a bevásárlásokat hogyan csináljátok?
- van h női dolgok kerülnek a kosárba akkor a nő fizesse?!
- vagy h pl apa veszi a nasikat magának, plusz az alapvető kenyér felvágott stb akkor azt apa fizesse?
- pelusokat ki szokta nálatok venni?
Lehet h túl bonyolult amit írtam, de nekem ez mondjuk furcsa és kicsit elvesztem a sorok között h a bevásárlásoknál kinek mikor kell fizetnie?
Mert mondjuk sztem az sem Megoldás h anya bevásárol 5-10ezrekért
Apa meg 3-5 ezrekért..
Nálunk "vegyes" rendszer van. Én kapok gyedet+csaladit, az kb. 130ezer.
Mindennap fozok, férjem azt viszi magával a munkahelyére, így nagyjából tudom, hogy mennyi pénzbe kerül az ő "ellatasa" reggeli vel,ebéddel,vacsival.(ez kb 30ezer/ho) Egy gyerekünk van, azt is kiszamoltam rá kb mennyi megy el (ezt az összeget felezzuk), plussz a háztartás költségeinek a fele. Így ő ezt az összeget hó elején odaadja, kb 65-70ezer forintot, én összege szem a sajatommal, az kb 200ezer. Ebből fedeznék a rezsim kívül mindent. Tisztitoszerek,tisztálkodási szerek, pelus, gyógyszer, kaja, minden.
Férjem így nem jár vásárolni, megveszek neki is mindent. Ő elég jól keres, így a saját maradekabol befizeti a rezsit, hobbi, a maradék pedig megy a megtakaritasba. Ha jó gazdalkodom, a saját maradekomat én is magunkra koltom.
Mikor mi is a klasszikus közös kasszan voltunk, hogy mindenki megveszi ami aktuálisan kell, az káosz volt. Kifolyt a kezunkbol a pénz, es nem értette egyikünk sem,hogy mire ment el.
Külön számlával is pont ugyanúgy működik a közös kassza, mint a készpénzeseknél vagy közös számlával rendelkezőknél, csak itt "gondolatban" dobjuk össze a pénzt és úgy "készítjük el" a havi költségvetést. Tudjuk, hogy ketten együtt mennyink van, mennyi a minden hónapban fixen felmerülő költség, mennyi marad, mennyit költhetünk anélkül hogy boruljon a rendszer.
Két közgazdásznál nem probléma.
Nálunk is közös a kassza de en egy fuzetben vezetem mindig a kiadasokat es a beveteleket.
(internetbankon keresztul lemasolom a szamlatortenetet). Még nem volt gond, hogy elő kellett venni és utananezni ennek vagy annak, de a paromnak vannak màs gyerekei is, ezert - arra az esetre, ha valamelyikunk "megbolondulna" - jobb, hogy nyoma van annak, hogy melyikunk mennyit keresett, es mennyit koltottunk. Ez inkabb akkor kerul majd elő, ha valami olyasmit vasarolunk mint pl. Lakas vagy ház, amiből örökölnek utanunk, es ugye nem ugyanannyi gyerek örököl utana es nem ugyanannyi utanam....
Szerintem nem lehet annyira lebontani, hogy vettünk egy csomag betétet nekem, 3 csokit neked... Minden vásárlás után ott kéne osztani szorozni és egy főre eső gyerekszámmal súlyozni :D Bizonyára tudta előre a párod is jól, hogy neki sem lesz ingyen a nem közös gyerek nevelése.
Mi az exemmel minden költséget elfeleztünk, ami a lakhatással volt kapcsolatos és ami a szokásos bevásárlásokon került a kosárba, attól függetlenül, hogy ki ment vásárolni és vett-e magának egy csomag kekszet. Ezek után mindenkinek maradt valamennyi pénze és abból fizetett, ha bulizni ment, vagy ruhákat vett, de nálunk nem volt gyerek és kb 10 ezer különbség volt a fizunkban (nyilván nem működött volna, ha valamelyikünk 3x annyit keres, mint a másik).
Nálatok, ha nem akarsz teljesen közösködni, max az jöhet számításba, hogy nem adtok bele mindent mindketten, hanem megtartotok mindketten egy kisebb összeget személyes használatra. Amúgy nem hülyeség. Egy munkatársam panaszkodott épp, hogy mennyi logisztika meglepni a feleségét valamivel, mert azonnal megy neki az sms, ha levesz pénzt a közös számláról, ha meg kártyával fizet, akkor arról is megy sms, hogy pl ékszerboltban járt. :)
Nálunk van egy hozott gyerek, egy közös, és most várandós vagyok.
Megjönnek a fizetések, párom leveszi az övét, kifizetünk belőle minden csekket, törlesztő részletet. Ameddig van az övéből, addig az enyémhez nem nyúlunk. Ha elfogyott, akkor az enyémből élünk. És nincs ilyen enyém/tiéd, én gyerekem/te gyereked. Elfogadtam párom gyerekét. Nem kell túlbonyolítani.
2 kulon számlára kapjuk altalaba a ferjem elutalja a számlákat, az overol...
Én meg menedzselem az aprok ruháját, sok esetbe a ferjem ruháit is en veszem, es persze a háztartás ossz dolgát beleértve az alkoholt is..
Aztan ha a o megy pl boltba akkor meg o vásárol ...
Nagyon egyszeru...
Amit leírsz, hogy mindenki a saját dolgait fizeti (betét, csoki), az épp nem közös kassza.
Vagy összerakod a két fizetést, és abból gazdálkodtok, vagy külön veszed, és számolgatod, ki mennyit mire költ.
Nálunk köztes megoldás van: közösen fizetjük a rezsit és a nagyobb beruházásokat. Ezen felül pedig mindenki megtartja a maradékot, és úgy vásárolunk, ahogy épp kijön. Én pl inkább a gyereknek vásárolok, a férjem meg inkább kaját. A saját dolgainkat meg értelemszerűen magunk. De ehhez az kell, hogy ne számolgasson az ember, meg ne legyen veszekedés belőle. Mi nem fillérre élünk, náluk ez így működik.
Mi kb. a fizetésünk háromnegyedét dobjuk össze, ebből fizetünk mindent: számlákat, kaját, tisztítószert, stb. Ha elfogy, akkor dobunk még össze pénzt, a nálunk maradó összegből pedig mindenki azt vesz, amit akar (hobbi, ajándék, szórakozás, bármi), Nasit, ilyesmit a kajapénzből megvesszük, nem szoktuk számolni, hogy kaja terén kire megy el több pénz. A személyes dolgokat (női dolgok, borotva pl.) mindenki magának veszi.
Félretenni úgy szoktunk, hogy mindenki ugyanannyit betesz egy borítékba.
Ez nálunk azért van így, mert a teljes közös kassza (összedobunk mindent és mindent abból fizetünk) nem vált be. De ha egyikőnknek nincs pénze - most pl. a férjem nem tudott pár hónapig dolgozni - akkor természetesen közös volt addig az "enyém", és a személyes dolgait is megvettem. Nekünk ez így működik.
Amit te írsz, az pont, hogy nem közös kassza.
Nálunk ugyanez a felállás, két gyerek, az egyik közös, bár ez igazából nem számít, egy család vagyunk így is, úgy is. (Jó, nálunk tényleg nincs különbség a saját, meg a nevelt gyerek között, a férjem egyébként is örökbe szeretné fogadni a nagyobbat, épp ezen dolgozunk.)
Közös kassza az, hogy nincs én pénzem, te pénzed, nincs én fizetek, te fizetsz. Van a TI pénzetek, és TI fizettek.
Nálunk ez úgy néz ki, hogy a férjem fizetéséből vásároljuk meg azt, amire szükségünk van, szóval a bevásárlásoknál abból fizetünk, abból veszünk ki készpénzt is, szóval a mindennapi kiadásokat abból fedezzük. Élelmiszer, ruha, tisztítószer, pelenka, higiénés termékek, stb. Az én fizetésemből (illetve most pont CSED-en vagyok) fizetjük a lakbért, a rezsit, telefonszámlákat, életbiztosítást, bérleteket, a gyereknek az iskolai ebédbefizetést, illetve az online vásárlásokat. Szóval azokat a dolgokat, amiket javarészt utalni szoktunk.
De igazából nincs jelentősége, hogy mit melyikünk fizujából intézünk, csak így szoktuk meg, de ugyanúgy lehetne fordítva is. De mivel két számlánk van, praktikusabb úgy, hogy az egyikről levesszük a pénzt, a másikon meg rajta marad, így a készpénzes dolgokat is tudjuk intézni, meg az utalásosakat is.
Volt idő, hogy elég csehül álltunk anyagilag, akkor nem volt olyan, hogy csak úgy kiveszünk párezreket, hanem ki volt "adagolva" heti bontásban, hogy mennyit lehet elkölteni a napi kiadásokra, mindketten tisztában voltunk vele, hogy az mire kell, hogy elég legyen, és akkor vettünk plusz dolgokat, ha a hét végére maradt belőle.
Most szerencsére jól (magunkhoz képest persze, mert ez nyilván relatív) állunk, nem kell heti bontásban szétpakolgatni a pénzt, és bizonyos kereteken belül szabadon megvehetjük, amit megkívánunk. De ha valami drágább dolgot akar valamelyikünk megvenni, akkor azt megbeszéljük, közösen döntjük el, hogy futja-e rá. Hónap elején azt is megbeszéljük, hogy kinek mire lesz szüksége az alap dolgokon felül, pl. hogy a nagynak új cipő kell, vagy a férjemnek új télikabát, vagy nekem új telefon, mert a régit leejtettem és összetört. Megnézzük, mennyibe fognak kerülni a plusz dolgok, és ami belefér, azt megvesszük, annak függvényében, hogy melyik mennyire sürgős. Pl. a cipő nyilván sürgős is, meg bele is fér. A télikabát is általában olyan, hogy akkor jelentkezik igényként, amikor pont kell is. Viszont ha a telefonom elrepedt, de még épp működik, akkor lehet, hogy azt mondom, várjunk vele egy hónapot, amikor éppen nem kell kabátot is, meg cipőt is venni.
Most ezek lehet, hogy hülye példák voltak, de remélem a lényeg lejött belőle: közösen osztjuk be a közös pénzünket, ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!