Ha egy férfi a vitáink alkalmával a kezébe akadó tárgyakat földhöz vágja, csapkod, akkor esélyes, hogy előbb-utóbb én is sorra kerülök? Vagy van, akinek ez is "elég"?

*kisstílű

amúgy aki csak ilyen eszközökkel képes csak hatást gyakorolni a másikra, (pont a gyengébb nemre..), annak az eszény a legkönnyebb túljárni, meg átverni, azt lehet vele tenni amit csak akarunk, mert esze nincs :D

"de ha olyan ember lenne a közelemben, akit megijeszthet (pl. egy gyerek), akkor inkább kontrollálnám magam."

Ezek pont azok az esetek,amikor az ember nem tudja magát kontrollálni.

Nyilván nem azért vágta a tárgyakat a földhöz,mert előre eltervezte,hanem akkor ez jött ki belőle.

Aki ilyen "idegbeteg" az kezeltesse magát!

Amúgy apámnak is egyszer "elkattant az agya" és vesszővel nagyon elvert minket öcsémmel,akkor olyan 8-12 évesek lehettünk.Anyám úgy pofozta le,hogy mit művel.

Az ilyen kiegyensúlyozatlan embereknek sem társas kapcsolat nem való,sem gyerek.

Itt a kérdésben,ha jól értelmezem folyamatos,visszatérő dolog ez.

Tehát nem évente egyszer kikel magából típus,hanem vitázni sem lehet vele higgadtan.

"Ezek pont azok az esetek,amikor az ember nem tudja magát kontrollálni. "

dehogynem..megjelenne egy erős férfi, egyből haptákba vágnák magukat

Igen, ez is elég.

De az biztos, hogy neked is el kell gondolkodnod magadon és kettőtökön, hogy mi rosszat teszel, ami miatt így tesz.

Mert értelmes ember nem szeret törni-zúzni, és ha odáig jut, hogy ezt megtegye, az az értelmes embernél nem feszültséglevezetés, hanem JELZÉS, hogy képtelen vagy felfogni valamit vagy direkt szivatod, és meg nem erre, hanem értelmes kommunikációra, kompromisszumra, majd nyugalomra vágyik, de mivel erre nem vagy hajlandó tehetetlenségében és bánatában inkább tör-zúz egyet.

Jó nem sül ki belőle, ha nem változtatsz. Ha valójában nem is a zúzós fajta ember, akkor előbb-utóbb feladja és otthagy téged, ha van esze. Ha meg nincs, mert inkább mégis az agresszív, zúzós ember, aki még kapcsolatfüggő is netán, akkor könnyen jöhet a verés...

Egy szónak is száz a vége, vagy fordítva, de nem kéne olyan nyugodtnak lenned...

Az én párom is ilyen, felhúzza magát a számítógépén, és rávág, vagy az ágyat csapkodja. De nem félek attól, hogy engem is megütne, egyrészt, mert soha nem ütött meg senkit, másrészt, mert én elég büszke, makacs és erős (nem fizikailag) nő vagyok, és tudja, hogy csak egyszer emelne rám kezet, azonnal lelépnék. Egyébként mi nagyon ritkán vitázunk, mert ő konfliktuskerülő, én meg passzív-agresszív módon adom a tudtára, ha valami nem tetszik. Emellett egész más eltörni egy tányért, meg eltörni egy ember karját. Én is agyonütöm a pókokat, de a kutyámat se tudnám bántani, nem hogy egy embert.

Még ha meg is fenyegetne, akkor se biztos, hogy tényleg megütne. Az egyik exem egy vita során azt mondta, hogy ha nem fejezem be a pofázást, akkora pofont kapok, hogy a fal adja a másikat. Én azt mondtam neki, ha valaha is kezet mer rám emelni, jobban teszi, ha kapásból agyonver, mert különben álmában elvágom a torkát. Ledöbbent, és soha többet nem fenyegetett ilyesmivel. És soha nem is emelt rám kezet, de nem hinném, hogy a beszólásom miatt, szimplán csak ilyen volt mindig mindenben, a szája járt, de sose lépett.

Szóval igen, én is azt mondom, hogy sok csapkodós embernek elég a tárgyak csapkodása. De persze vannak kivételek.