Ha tudnátok, hogy a lányotok egy családos ember szeretője, mit tennétek? Beleszólnátok egyáltalán?
Felnőtt, önálló nő a lányom, külön él, ez a történet szempontjából a "legrosszabb", mert ugye elméletileg semmi közöm hozzá..
Megbízható forrásból tudom, hogy a pasi házas, gyereke is van, egy három éves fiú. A feleségével kvázi távkapcsolatban élnek, az ország két végében, hétvégente találkoznak csak.
Azt is tudom, hogy a lányom erről tud. Állítólag szerelmesek egymásba, a pasi csak a gyerek miatt nem válik el, meg mert a felesége nem tudná fenntartani magát válás után.
Bemutatta már nekem az említett férfit, de persze ők nem sejtik, hogy én tudom, ő egy házas ember.
Ilyen esetben mit ajánlatos lépni? Nagyon szúrja a csőrömet, egyrészt mert én nem így neveltem a lányom, másrészt meg azért, mert látom, hogy 'sehall-selát' a szerelemtől és szeretném megkímélni attól, hogy majd kiderüljön, a pasi csak azért kihasználta..
Beszéljek a lányommal? Vagy esetleg akkor szóljak, hogy tudok mindenről, mikor mindketten ott vannak? Mi a helyes lépés?
En rakerdeznek hogy igaz hogy a pasi nos?
Amennyiben igaz es tudja is, akkor elmondanam neki hogy ez a kapcsolat meglehetosen sok kockazatot hordoz, a valoszinu vege az lesz hogy mindenki serul, de leginkabb a szereto.
Valamint megkernem ra hogy addig ne hozza hozzam a fickot, ameddig o szereto statuszban van, mert en nem kivanom hallgatolagosan jovahagyni ezt a kapcsolatot.
Márpedig szerintem nem szabad beleszólni!
Mint írod, llányod felnőtt - és nem szellemi gyenge.
Tudsz a pasi helyett mást, neked megfelelőt ajánlani? Ha tudsz is, mindegy, lányod a választottjába fülig szerelmes.
A másik: hallomásból tudod, amit tudsz az illetőről, ha ez témaként felmerülne, lányod könnyen azt hihetné/mondhatná: nyomozol utánna. Ez pedig a vele veló kapcsolatod megromlását eredményezné!
.
"Felnőtt, önálló nő a lányom, külön él..."
Hagyjad, hadd élje életét, ne akarjad kiskorúsítani és leírottaid ellenére újra a szülő-gyerek szerepet játszani.
Ha ő rontja el életét, tanul belőle, ha te, akkor memarad gondolata: nem kellett volna anyámra/apámra hallgatnom, most boldog lennék!
Azzal, hogy a szülő elmondja a véleményét a gyerekének, még nem kiskorúsítja. Manapság divat megfeledkezni arról, hogy nem csak a gyereknek, hanem a szülőnek is vannak jogai.
Nekem nincs lányom, de az Isten ne adja egyik fiamnak se, hogy így viselkedjen, mint a kérdező lányának "barátja", azt, amit tőlem kapna, nem tenné zsebre. Nem ilyennek neveltem őket, elvárom, hogy tisztességesen éljenek, és ennek hangot is adok, ha szükséges.
Minek kell ennek ekkora feneket keríteni?
A lányos és a pasija,és annak a feleségének a dolga.
Nyugodj meg,rengeteg házas ember félreke-fél,nem kell emiatt szégyenkezned!
A monogámiát nem az embernek találták ki,ez az igazság.
A pasi pont akkor lenne szemét,ha csak úgy eldobná a feleségét és a gyerekét,nem támogatná őket anyagilag,mert ugye a nő miatt nem válik el.
A lányod meg tisztában van vele gondolom,hogy ez vele is megtörténhet.Legalább ő nem esik pofára.
"mert a gyerek és a feleség csak kifogás hisz arra van a gyerektartás, "
Az gyerektartás nem egy nagy összeg.
Ha a feleségnek alacsony a fizetése akkor bizony nem sokra megy vele.
A férj fizetéséről pedig szintén nem tudunk semmit.
Az is lehet,hogy minimálbéresek.
Két ember fizetésénél feleződik a rezsi,és ha albérletben laknak a lakbér is.
Szóval a gyerektartás egy nem egy nagy dolog,csak ha nem nagyon jól kereső a férj.
Természetesen beszélnék a lányommal, sőt minden erőmmel azon lennék, hogy véget vessen ennek a kapcsolatnak, ahol csak ő lehet a vesztes. Ki a jó franc lenne ebben illetékes, ha nem egy anya??
Elég érdekes olvasni, hogy sokan trendiségből hagynák a saját gyereküket fejjel a falnak rohanni. Én nem hagynám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!