Nagy dilemma után ultimátumot adtam. Szerintetek érthető vagy pofátlan voltam?
Az ő édesanyja...
az én édesapám...
Felnőttek vagytok, és ki kellene zárni a külvilágot a döntésből. Amit leírtál, abban neked van igazad, bár ez a vegyen lakást, és beleülsz, kicsit erős volt, még ha nem is úgy gondoltad. :) neki is ki kellene szakadni, és merni meglépni, de ha nem akar, akkor erőltetni nem lehet.
Te sem örülnél, ha bármit is rád erőltetnének, ugye? Nem adtam volna ultimátumot, mert ha egy ilyen kis dolgot nem tudtok megbeszélni, később mi lesz?
"felújítva, jó helyen akkor belerakom a kis popóm a lakásba"
Szerinted?
"kocsival is jó fél óra út. " - Ez most komoly?!
Én Budapesten lakom, és örülök ha háromnegyed óra alatt beérek a munkahelyemre kocsival.
Ez szempont?
A kérdésed alapján még várjatok ezzel az összeköltözéssel, mert mindketten éretlenek vagytok!
Mi az hogy "fizessem az utat, a drága albérletet"? Együtt élve nem közösek a kiadások?
"megmondtam a páromnak, hogy ha veszel...egy kétszobás lakást...felújítva, jó helyen akkor belerakom a kis popóm a lakásba"
Na én ennél a mondatodnál állítottalak volna föld körüli pályára,
megadva a kezdő sebességet a "kis popódnak" a cipőm orrával!
"direkt ilyen stilusban irtam, hogy vegye észre magát"
A stílus maga az ember!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!