Most miért kell beszólogatni, mert merek fáradt lenni? Ti nem fáradtok el munka után?

Nyáron diplomáztam, egy hónapra rá szerencsémre találtam a szakmámban munkát. Nem Magyarországon vállaltam munkát (oda jártam suliba,de nem onnan származom), igy nekem a nyelvvel is meg kell küzdenem. Szerencsére sok a magyar, de hát tudni kell a nyelvet, tehát folyton tennem kell azért, hogy meglegyen a fizetésemelésem jövőre. Nem csak fizikailag, szellemileg is elfáradok minden egyes nap. Most új helyre raktak a betanulás miatt. Már az első naptól fájt a lábam, mert itt már nem ülhetek le, csak ritkán. Egész héten fájt a derekam is, nyúzott voltam és itthon már nem sokmindent csináltam, csak ettem, pihentem, zuhiztam (szülőkkel élek még) Fél 10 körül már alszom minden nap, 6 kor kelek. Apum sokszor viccből kinevetett, hogy milyen hamar megyek már aludni, benyögte, hogy "Nem neked való a munka". Páromtól szintén beszólást kaptam, mikor újságoltam, hogy félek, hogy a derékfájdalmam nem fog elmúlni, mivel gerincferdülésem van sajnos. Ekkor azt kaptam, hogy majd hozzászokok és elmúlik, de mi lenne velem az ő helyében a gyárban 12 órában? Meg ha gyerekünk lesz mi lesz? Majd csak alszom mikor hazamegyek? Olyan rosszul esett, hogy jól össze is vesztünk ezen. Mintha verseny lenne, hogy ki mennyire fárad el stb. Utána másnap csináltam vacsorát a családnak munka után. Hétvégén kinyaltam az egész házat, főztem stb. Egyébként párom folyton támogat, hisz bennem, tehát nem bunkó, de mégis olyan rosszul esett ez nekem, hogy máskor inkább nem szólok semmit és nem "panaszkodom"....