Ti mit gondoltok erről a helyzetről? Nem éreznétek cikinek, megalázónak a férj helyében?

Most te kit vettél elò ezzel kérdéssel? Irigyled a nőt, hogy semmit nem kéne csinálnia hogy úgymond mégis megélne mert a pali eltartja? De ő elment, mert semmi kedve ahhoz a helyzethez, hogy a pasinak van témája, tud miről mesélni, emberek közt van, pénze is van, az asszony meg miről meséljen? Hogy mosogatott el, mit csinált a gyerek, hogyan pucolt krumplit? Haszontalannak és unalmasnak érzi az otthonlétet és legalább önálló pénzügyileg, nincs kiszolgáltatva a pasinak, hogy minden forint az ő keresete. Nem vághatja a fejéhez így. Nincs ezzel semmi gond.

A pasi szégyelli ezt? Mert nekem nem derül ki ebből, hanem hogy mi cikinek éreznénk e. Én nem. De ha már felmerül ez, hogy gáz elvinni a párunkat és felvállalni, ott vége a kapcsolatnak.

Úgy tudom az ügyfélszolgálat, az nem utcasarki meló... tehát nem, nem érezném megalázónak.

Annyi szent, hogy én nem tartozom a burzsuj osztályhoz, tehát ott nem tudom mennyire lenézett dolog egy tisztességes állás.

De ha férfinak annyira rossz a tudat, hogy a felesége visszament dolgozni akkor gondoljon rá mint terápiára, csak itt a nő pénzt is kap érte.

Sok háztartásbeli ismerősöm ment vissza dolgozni, úgy is, hogy nem volt szüksége a pénzre... mert megőrült attól, hogy a négy fal közé van zárva. A tanulás, jótékonykodás is egy opció, de ha igazán hasznosnak akarja érezni magát az ember, akkor bizony munka kell.

Hmmm, akár rólam is szólhatna ez a kérdés, úgyhogy had válaszoljak a feleség szemszögéből. Először is, biztos, hogy nem a férj írta ki a kérdést, megszámolni sem tudom hány ilyen aranyásó nőcikét fújt már felém a szél az évek során, mint a kérdező.

3 gyerekünk van, az én férjem is hasonlóan keres, és én is csak 6 órában dolgozom, elsősorban azért, mert megenne az unalom otthon. Jótèkonykodunk is, de az azért nem egész napos elfoglaltság...

Miről szoktunk beszélgetni a férjemmel? Bizony néha a kakis pelenkáról, meg az ovis, sulis problémákról is. Imája a gyerekeit a férjem is, különben nem vállaltunk volna hármat. Ezenkívűl szinte bármiről, közgazdász végzettségem van, 3 nyelven beszélek legalább társalgási szinten, műveltebb és olvasottabb is vagyok, mint a legtöbb büfészakos kolléganője. Azért, mert szültem 3 gyereket, még nem lettem szellemi fogyatékos. Mindössze el kellett döntenünk annak idején, hogy mindketten a karrierünket építjük, vagy gyerekeket is akarunk. A kettő együtt nem megy, áldozatot kellett hoznunk.

A céges rendezvényekről csak annyit, hogy mivel tisztában vagyok az etikettel, még sosem kellett miattam szégyenkeznie egyetlen rendezvényen sem. Ellenben némelyik kikent-kifent kis kolléganője hozta már kellemetlen helyzetbe külföldi partner előtt.

Egy feleség nem véletlenül lesz feleség, kedves kérdező, ahhoz nem elég a feszes fenék, meg a tökéletes smink. Tudod rengeteg ilyen kis nőcskének mosolyogtam én már a szemébe céges rendezvényeken, amikor csak hebegni-habogni tud alapműveltséghez tartozó témáknál, mert azt sem tudja miről beszélek. Pedig ő nézett le engem...

NEkem a közeli családban van hasonló felosztás, de ott a nő nem is dolgozik, öcsém és a felesége. Tesóm milla körül keres, szintén vezető beosztás, sógornőm otthon két gyerekkel, akik közül az egyik halmozottan sérült.

Na, velük élmény egy társaságban lenni. A tesóm egy hülye szakbarbár, semmihez nem tud hozzászólni a szakmáján kívül, hiszen ebből áll az egész napja. A sógornőm ellenben képben van a napi híreket, politikát illetően, rengeteget olvas, baromira képben van az eü dolgokat illetően, mivel szüksége volt rá, utánanézett rengeteg jogszabálynak, családtámogatásban, szociális ellátásban, adóügyekben verhetetlen, nincs olyan téma, amihez ne tudna hozzászólni értelmesen, és meg is tudja mondani, hol tudsz utánanézni, ha téged is érdekel, amit mondott vagy hivatkozás kell.

Na kérdező, ennyit arról, hogy mire képes az, aki 90ezret keres egy ügyfélszolgálaton. NEm ezen múlik. (mondjuk én azzal a nővel előbb mennék társaságba, min veled...)

*szniff-szniff*

Provokátor szagot érzek! De végre nem egy anyós-meny kérdés. Vagy lehet te mégis az anyóst domborítod a történetben? Egyébként jó kis kérdés lett, jár a keksz.