fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Édesanyák, édesapák, szülők....

Édesanyák, édesapák, szülők. Visszatekintve megbántátok-e, hogy gyermeket vállaltatok? Esetleg kívántátok azt, hogy csemetétek meg sem született volna?

Figyelt kérdés
2010. márc. 7. 21:48
❮ 1 2 3 ❯
 11/21 anonim ***** válasza:
100%
Vannak ilyenek, csak nem fogják ide leírni.
2010. márc. 8. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/21 anonim ***** válasza:
74%
08:55 vagyok, köszi a lepontozást. Nekem nincs gyerekem, de nagyon szeretnék és nem tudom elképzelni, hogy megbánjam, csak van bennem empátia és bele tudok gondolni mások helyzetébe is. Szerintem amit én írtam, az nagyobb érv, mint az, hogy igen, itt fekszik mellettem a 2 éves kislányom, soha nem bántam meg. Na mindegy, pontozzatok ész és érvek nélkül.
2010. márc. 8. 12:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/21 anonim ***** válasza:
6%
08:55 - Nem látok bele a család életébe, de általában a szülők hibája, ha ilyenné válik egy gyerek, és nem függ attól, hogy saját vagy befogadott. Gondolom, nem voltak következetesek a nevelésben.
2010. márc. 8. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/21 anonim ***** válasza:
95%
En sajnos tudok olyanrol, aki megbanta. A nagybatyam szokta hangoztatni, hogy megbanta, hogy az unokatesom megszuletett, de o azt is megbanta, hogy megnosult. Erre mit lehet mondani? Minden az o hibaja, nem a gyereke akkor sem, ha nagyon rossz gyerek, mert a neveleset o szurta el azzal, hogy nem foglalkozott semmit vele. Nem csoda, ha az ilyen gyerekbol nem lesz senki. Szoval ez a szulo sikertelensege, nem a gyereke es magat kellene hibaztatnia a kudarcaiert, nem a gyereket. En az ilyet nem tartom szulonek. Nagyon konnyu gyereket csinalni, de fel is kell nevelni es az mar sokkal nagyobb kihivas. Sokan meg a mai napig is azt hiszik, hogy a gyereket meg kell szulni, gondozni az elso par evben, aztan mehet amerre lat. Ez nem neveles...az ilyeneknel nagyon sajnalom a gyereket. Felhaborito, hogyha valaki ilyet hangoztat es a sajat gyerekenek ezt fel meri roni.
2010. szept. 20. 07:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/21 anonim ***** válasza:
100%
Egyebkent ferjem nagymamaja is fogadott orokbe egy gyereket, es nagyon megbanta, mert a lany kesobb megprobalta megolni es minden vagyonabol kiforgatni. Szoval gondolom, hogy van, amikor az ember bizonyos szempontbol megbanhatja, azert mindennek van hatara...
2010. szept. 20. 07:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/21 anonim ***** válasza:
100%
Nagyon sok ilyen szülő van,látszat család,látszat minden kivülre,belül meg a pokol feneke.Na az ilyen veri terrorizálja a gyerekét aki bele menekül az első kapcsolatába csöbörből vödörb esik,vagy jobb esetbe boldog lezs és többé a szülő felé se néz.Nagyon sokan megbánták csak nem mondják ki mert az bűn,de a gyerekkel éreztetik minden nap...
2010. szept. 20. 10:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/21 anonim ***** válasza:
Nem, nem bántam meg, korán szültem őket, fiatalon, és már nagyok, de soha egy percig nem bántam meg, nagyon büszke vagyok rájuk. És már alig várom, hogy unokám legyen egyszer!
2010. szept. 20. 11:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/21 anonim ***** válasza:
100%

Na én őszinte leszek!

Két alkalom volt ilyen!

Az első nem igazán az a kategória amit kérdezetél, de mégis valahogy ide tartozhat. Szóval az én tökéletes, gyönyörű , sose beteg fiam balesetet szenvedet. Azt mondták úgy kell vigyázni rá mint a hímestojásra, mert bármikor lebénulhat. Na az az éjszaka, amikor úgy cseréltem volna vele, ha lehet, amikor csak zokogtam és nem birtam abbahagyni, és pokolian féltem, mert úgy éreztem, hogy nem tudom képes leszek-e megfelelni, ha tényleg lebénul. Na akkor mindent visszacsináltam volna. Úgy éreztem rossz anya vagyok, akinek sose kellett volna gyereket vállalni, mert nem tudott vigyázni rá, mert nem tudja, hogy most mit tegyen. De aztán reggelre újra erős lettem, és egy hónapig tartó keresés után megtaláltuk azt az orvost, aki segitett...

A második eset az volt amikor a lányom elment tőlem. 18 és fél éves volt. Az utolsó együtt töltött évek tele voltak veszekedéssel. Nagyon fájt. Ráadásul az édesapjához ment, aki elhagyott minket mikor még 10 éves volt. Elárulva, cserbenhagyva éreztem magamat attól, akiért bármikor az életemet adtam volna, akiért mindenemet odaadtam. De már minden átértékelődött bennem:

Örülök, hogy több időm van az öccsére.

Örülök, hogy az apja olyat is tud adni a lányomnak amit én nem tudtam(külföldön él)

Örülök, hogy a lányom többet lát a világból és BOLDOG.

Szóval a megbánás két hónap múlva eltünt.

Ezek jól végződtek. Csak azért irtam le, hogy megmutassam, a szülők is néha nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek érzelmileg is. Amikor nehéz eldönteni kire is haragudnak, a gyerekre, magukra, Istenre?

2010. szept. 20. 11:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/21 anonim ***** válasza:
96%
Az én szüleim sokáig bánták hogy a világra jöttem emiatt az életem első 18 éve maga volt a pokol miután lábra álltam és nem kerültem nekik semmibe mindjárt szerettek.Nekem most van egy gyerekem és eddig nem bánok semmit szerintem nem is fogok mert én be akarom bizonyítani hogy képes leszek arra hogy jobb szülő legyek és mindent jobban csináljak.
2010. szept. 20. 13:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/21 anonim ***** válasza:
100%
nekem szokta anyukám mondani h ha ujrakezhetné és fiatal lenne nem így csinálná. Ergo nem lennének gyerekei,szóval bnem lennék mi.
2010. szept. 20. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!