Megőrjít anyukám élettársa, hogyan viseljem el?

Tanár és most ugye nyári szünet van.

Egész nap itthon van, semmit nem csinál csak mászkál a lakásban, tv-t néz, telefonozik...

Egy percet nem tudok egyedül lenni (viszont imádok egyedül lenni, meg kell is néha, hogy nyugi legyen itthon)

Nagyon nehezen viselem, főleg most, hogy nekem is van néhány magánéleti gondom, és ilyenkor alig tudom magam visszafogni,ha esetleg beszól nekem valamit (lehet viccnek szánja, de nem annak fogom fel).

A másik, hogy nem vigyáz a rendre. Tehát nekem az elvárás, hogy nem mászkálunk cipővel a lakásban, főleg nem, ha éppen aznap lett felmosva, kitakarítva. Ő ezt semmibe veszi.

Szóltam már anyának,hogy mondja már meg neki, hogy azért ne csinálja már ezt... (persze azóta is csinálja)

De pl. ha a fürdő is koszos, nem veszi észre neki az úgy jó elvárja, hogy mindent mi csináljunk anyukámmal.

Még nehezebb elviselni, hogy igazából nem is rokonom...

Mit csináljak, hogy kicsit jobban el tudjam viselni? Mert ebbe már kezdek beleőrülni...

20L