A tesvérem egy félcigány lánnyal van kapcsolatban. Mit tegyünk?

Felnőtt emberekről van szó! Milyen jogon kívántok beleavatkozni az életükbe! Semmi közötök hozzá,h a tesód kit választ párjául!

28n és nem,nem vagyok cigány származású!

Szerintem nem kéne beleszólnotok.Én se szeretem a cigányokat sőt..de ennek ellenére ha már 2 éve együtt vannak én adnék neki egy esélyt , hogy megimserjem. lehet, hogy az apját sosem ismerte. ha magyarok között nőtt fel, normális a gondolkodása, a barátai is akkor valószínű ugyanolyan ember mint te. ráadásul tanult, dolgozik stb...

a testvéred biztosan szereti ha már az esküvőt tervezik.ismerd meg.

Annak én se örülnék, ha a tesóm a putriból hozna haza valakit , akinek az összes barátja/családtagja cigány.

De most arról nem tehet a lány, ha az apja az. Ha nem mozgott sose ilyen körökben akkor lehet nem kéne elítélni..

Azt tenném, hogy igyekeznék jobban megismerni a tesóm választottját és a családját. Két év után, esküvő előtt ez már igencsak időszerű lenne.

Kételkedsz abban, amit a tesód mond, nem is ismeritek a lányt, mert "visszahúzódó." Hogy a túróba' tudna a nyomorult nyitott lenni? Neki magának is fel kell dolgozni a származását, ráadásul ti is olyan előítéletekkel, ellenségesen fogadjátok, mintha halomra akarná gyilkolni a családot, szégyellitek őt, próbáljátok szétválasztani őket. Te képes lennél ilyen közegben felszabadultan, nyíltan, oldottan viselkedni? Annak a lánynak és az anyjának lehet, hogy több esze, magasabb végzettsége van, mint a családtagjaid többségének, mégis úgy kezelitek, mint egy darab sz&rt.

Ha szereted a tesódat, akkor állj mellé, tedd félre az előítéleteket, és a lányt önmagát nézd, ne azt, hogy ki az apja. Pláne, ha nem is tartja a kapcsolatot vele.

Én nem tennék semmit. Igaz cigány vagyok és így örökre megpecsételődtem az már biztos....egyetemi végzettséggel és minden más jó tulajdonságommal együtt(egyébként szerintem nem a végzettség a lényeg). Nekem azért volt fontos hogy bizonyítsak mert azt nekem mindig kell...

Nem tennék semmit mert nem az számít hogy milyen a származás hanem hogy boldog lesz-e a testvéred. Csak az Ő boldogságuk a lényeg.

Nekem is ahogy írtad"magyar" a párom és nálunk nem téma a származás, érdekes a körülöttünk lévők még mindig ezen csámcsognak...

Ennek már 5 éve mert azóta vagyunk házasok nemrég pedig bővült a családunk...(gondolom ő a felemás gyerek vagy ilyesmi).

Megvagyunk és én tartom a kapcsolatot a családommal mert abban semmi rossz nincs...ha esetleg zűrös(ebb) lenne a párom családja nem tartanám helyesnek hogy ne tartsa velük a kapcsolatot...valamennyire tartani kell szerintem de ez csak az én véleményem.

Nem akarok soha senkit meggyőzni mert ez a téma hatalmas meteor(tűzgolyó) ami elpusztít mindent és mindenkit...sokkal bonyolultabb hogy bárki megoldja. De ha tudok segíteni csak gondolkodj el egy kicsit magadban és rájössz talán csak az számít hogy ők jól legyenek együtt. Annyi a probléma a családokban sajnos és ennek oka nem mindig az hogy ki honnan jött. Ha elfelejted a körülötted hangoskodó véleményeket és csak a testvéredre figyelsz neki jobban fogsz hinni és idővel kizárod a többi talán nem is fontos dolgot. A válasz tehát saját magadban van valahol.