17evesen hianyzik egy gyerek az eletembol, mit tegyek?

Rossz ötlet.

A babának csak azt tudod adni, amiből neked fölösleged van.

Ha úgy érzed, nem kapsz elég szeretetet, a babának sem tudsz adni. Miből? Honnan?...

33-as, neked nem tudom, mi a fene bajod van. A kérdezőnél igenis lelki problémák állnak fent, ez elég egyértelmű abból, amit ír. Te viszont valószínűleg el sem olvastad rendesen, hiszen eleve azzal jöttél, hogy jaj, nem mindenkinek a karrier a legfontosabb, hanem a család, meg a párkapcsolat. Nem zavar, hogy a kérdezőnek tök mindegy, hogy van-e kapcsolata, vagy sincs? Neki egy gyerek kell, mert unatkozik. Nem azért, mert már annyira megérett rá, hogy gyereke legyen, pusztán csak azért, hogy ne unatkozzon, ne legyen monoton az élete. Elárulom, hogy egy kisbabás anyuka élete (főleg, ha még mellé egyedülálló is), kib*szottul monoton! Egy babának, még ha rugalmas is a szülő, kell valamiféle napirend. Na most azt képzeld el, hogy jó másfél-két évig minden áldott nap eszerint telik el. Hatkor felkelsz (jó, ez változó, kinek milyen típus a gyereke), mert ébreszt a baba, megeteted, pelenkát cserélsz. Fogat mosol, felöltözöl, beágyazol. Összesöpörsz, eszel valami reggelit te is, felöltözteted a gyereket, és elmész vele sétálni, meg boltba. Hazajöttök, megeteted a babát, aztán ebédet főzöl. Ha kész a kaja, újra megeteted, pelenkacsere, leteszed aludni (ha mákod van, el is alszik, na nem, akkor altatni kell). Elmosogatsz, elpakolsz a konyhában, és ha ezzel végeztél, és még mindig alszik a gyerek, akkor örülsz, mint majom a farkának, hogy van egy kis időd magadra, ezért gyorsan kiszeded a szemöldöködet, vagy elmész lábat borotválni, hátha lesz időd befejezni. Felkel a gyerek, pelenkacsere, megeteted, elviszed sétálni. Hazajöttök, takarítasz egy kicsit, teszem azt, felmosol, mert egy baba mellett nem árt kicsit gyakrabban felmosni, beteszel egy mosást, és kiteregetsz. Este fürdetsz, átöltözteted alvósba, megeteted, lefekteted aludni. Eszel, olvasol, tévézel, elfekszel és alszol, és ha mázlista szülő vagy, akkor nem kell éjszaka felkelned, de lehet, hogy nem vagy mázlista, és háromszor is felkelsz éjszaka a babádhoz.

És így telik el minden napod legalább egy évig. Ez nem monoton??? Szerinted ezt nem unná meg a kérdező rohadt gyorsan? Én nem azért írtam ezt, mert szerintem gyereket nevelni rossz. Van már egy nagyobbacska fiam, és két évig küzdöttünk, hogy végre testvére lehessen. De attól még emlékszem rá, hogy milyen egy kisbabával otthon lenni. Hát az minden, csak nem változatos. Ha valaki eleve depressziós, vagy afelé közelít, és monotonnak, szürkének érzi az életét, az magával is, és a babájával is kicsesz, ha így alapít családot, pusztán az unalom, a depresszió megszüntetése céljából. A gyerek nem terápiás eszköz!