és így vévigolvasva a 14:39-essel is. Köszönöm a válaszokat, megkaptam a választ a kérdésemre. további kellemes hétvégét!
2010. febr. 27. 14:41
22/34 anonim válasza:
az evéssel, ivással, ruházkodással is megvárjátok, míg felnő a gyerek, aztán eldönti, akar e enni-inni stb.?
2010. febr. 27. 14:56
Hasznos számodra ez a válasz?
23/34 anonim válasza:
14:56 evés ivás alap az élethez, a vallás az más. Én hiszem, hogy minden embernek joga van eldönteni mit akar.
2010. febr. 27. 15:20
Hasznos számodra ez a válasz?
24/34 anonim válasza:
Kereszteljétek meg reformátusnak ha már te református vagy.És ha mond valamit akkor mondjátok meg hogy már megvan keresztelve.
2010. febr. 27. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
25/34 anonim válasza:
Engem a szüleim katolikussá kereszteltek, mert akkor ez szinte kötelező volt. Az én nagyobbik gyerekemnek névadója volt, a kisebbiknek már az sem. Eddigi életükben nem érdekelte őket a vallás, a házastársaikat sem, tehát templomi esküvő egyik generációnál sem volt. A 3 unokát sem nevelik vallás szerint. De tudom, hogy anyósomnak nagyon fájt, hogy nem kereszteltettük meg őket, mert szerinte Isten áldása kell, s ő imádkozott is értük. Nem lehet, hogy a nagymama, neveltetésénél fogva csak aggódik az unoka miatt? Ha nincs megkeresztelve, nincs az életén áldás - ezt gondolja. Lehet, hogy ha kérte volna anno, és le tudja rendezni a pappal, felőlem megkeresztelhette volna.De tőlem nem várhatta volna, hogy a papokkal barátságot kössek. Még ha Istent néha félem is, vagy könyörgök felé.
2010. febr. 27. 15:39
Hasznos számodra ez a válasz?
26/34 anonim válasza:
Én is így lettem megkeresztelve. Az előzőekhez csak annyit, hogy nagyban megkönnyítette az életemet. Lehetek keresztanya, és mindenféle cirkusz nélkül esküdhetek templomban.
Ez a gyereked későbbi kapcsolatai szempontjából fontos lehet, pl. a barátnőm nem lehetett keresztanya, ezért aki felkérte, megsértődött. Az esküvőt pedig a majdani párja akarhatja, és akkor a gyereked akár hívő, akár nem, állatira fog szívni, mert van olyan templom, ahol megkövetelik a keresztelkedést.
A vallásszabadsággal egyetértek, de azt gondolom, hogy kisebb a nem olyan vicces szekták esélye, ha a gyereknek legalább egy kicsit köze van valamelyik történelmi egyházhoz.
2010. febr. 27. 15:50
Hasznos számodra ez a válasz?
27/34 anonim válasza:
Éngemet is megkereszteltek (róm. kat.), de nem gyakorlom a vallást, és nem is hiszem. Meg igazából: az egész vallás-mizéria számomra inkább filozófia, és ahogy tapasztaltam, nem vagyok vele egyedül. Ha másképp is lehetett volna az életemben, akkor én "nem-csecsemőkeresztség" párti vagyok és nem kereszteltetem meg magam. Szabad akarat, szabad döntés. Mert ugye, mi van, ha a puding próbája az evés analógiájára, a kölök egy nap a buddhizmus / iszlám / stb. vallás felé kötelezi el magát? S akkor is a pokolra kerül? Hova is kerülünk? S kell-e az ilyentől félnünk annyira, hogy így bebiztosítsuk magunkat és leszármazottainkat?
2010. febr. 27. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
28/34 anonim válasza:
Jézus azt mondta, hogy "aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül", egy csecsemőnél ezt nem lehet garantálni, többek között ezért gondolom, hogy jobb lenne későbbre halasztani egészséges csecsemő esetén, amikor már tud maga nyilatkozni, de addig is lehet tanítani, lehet neki példát mutatni, ahogy ételből és ruházkodásból, a szülő, gondviselő, saját belátása szerint öltözteti és táplálja, de később a gyerek ízlése ettől eltérhet. Én úgy gondolom, kapjon egy alapot, de ha az a minta neki nem tetszik, akkor több a kára a csecsemőkeresztségnek, mint ha maga dönt úgy a jó példák alapján, hogy neki ez a felekezet, ez a vallás szimpatikusabb, mint más.
2010. febr. 27. 16:08
Hasznos számodra ez a válasz?
29/34 anonim válasza:
Teljesen, 100.000%-ig egyet értek veled, kedves Kérdező. Én azt tenném, hogy megmondanám neki, hogyha ezt meglépi SOHA a büdös életben nem láthatja az unokáját. Lehet, hogy egy kicsit túlreagálnám, de ennyi erővel, még miket tehetne a gyerekkel a hátad mögött? Mikre vehetné rá? És itt nem is pont a keresztelkedésről van szó, hanem az elvről, hogy a gyerek SZÜLŐanyjának nem mondja meg, hogy mit csinál a gyerekkel. Sunyi nagymama, nem nagymama. Egyébként, én is megvagyok kersztelve (babakoromban történt), bár nem gyakorolja a családom a vallást, anyu úgy volt vele, hogy nem árthat, szóval nem haragszom rá. (én soha a büdös életben nem keresztelkednék meg.) De ha megtudnám, hogy annó a drága nagyi erőltette, vagy sutyiban kereszteltetett meg, hát asszem nagyon megharagudnék rá. Szóval a te gyermekednél, ha ezt megteszi, ez sem kizárt.
18/L
2010. febr. 27. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
30/34 anonim válasza:
15.58-a szomszédunk lelkes KISz titkár volt, ha valami nem sikerül neki, az egész utca hallja, ahogy a fentieket beleszövi a káromkodásba.Tehát nem vallásosan nevelték a gyermeküket. S a 35 éves gyerekük az indiai vallás híve lett felnőttként, annak tanítása szerint él a családjával.Nem a szülei, hanem ő választott.Én úgy gondolom, belső igény alapján döntsünk önmagunk felett.Még ha a gyerek bele is nő egy hívő életbe/rendszeresen járnak pl. templomba/, de ő válassza meg felnőtt korában, hogy hívőként, tagadóként akar élni,ill. milyen vallás keretei között.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: