Szülők! Ti hogyan állnátok hozzá ha a lányotok
bejelentené hogy örökbe szeretne fogadni egy gyermeket?
Figyelt kérdés
Kicsi korom óta sajnáltam azokat a gyerekeket akiknek nem voltak meg azok a lehetőségei mint nekem. Most felnőttfejjel több éve fontolgatom azt, hogy legyen egy gyermekem akinek egyengethetem az útját. Valahányszor felhoztam a témát a szüleim mindig legyintettek hogy hülye vagyok.
3 éve boldog párkapcsolatban élek párommal, hamarosan összeköltözünk, szerencsére találtunk munkát is és fontolgatjuk a családalapítást. Ő osztotta a nézeteimet hogy egy saját gyermek mellé örökbe fogadjunk még egy kis csemetét. Nekem nem számítana bőrszín, háttér csak szeretném boldogan megélni az anyasággal járó éveket és ha tehetem akkor egy ilyen gyermekkel is megosztanám. Megfogom tenni a lépést annak érdekében hogy a szüleim elfogadják a döntésem, de azért még félek ettől. Ti ehhez hogyan viszonyulnátok?
És ha először saját gyereketek lenne és utána ha még mindig éreztek magatokban elég kitartást és energiát erre a nemes feladatra akkor belevágni?
2015. máj. 18. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
3/16 anonim válasza:
Felnott ember, azt csinal amit akar. En tamogatnam, es ha akarna, ugy kezelnem a gyereket mint az unokamat.
2015. máj. 18. 23:37
Hasznos számodra ez a válasz?
4/16 anonim válasza:
Szerintem is előbb legyen közös baba, és után fogadjatok örökbe.
Én nagyon büszke lennék a lányomra.
2015. máj. 18. 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?
5/16 anonim válasza:
Ha alkalmasak a feltéteid, felkészültél a gyermek fogadására, ráadásul az örökbefogadás intézésére, akkor nem látok benne semmi kivetnivalót, sőt :) Szerintem ez nemes dolog (biztos van olyan eset, amikor nem, de többnyire annak tartom).
2015. máj. 18. 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?
6/16 A kérdező kommentje:
Mi is ebben maradtunk párommal hogy előbb a közös gyermek és azután az örökbefogadás projekt. Már csak azért is hogy felmérjük milyen szülőnek lenni :) de ez a kérdés mindig itt motoszkál
2015. máj. 18. 23:40
7/16 anonim válasza:
Engem csecsemő koromban fogadtak örökbe a testvéremmel együtt. Nagyon boldog, kiegyensúlyozott életünk volt és van is, nagyon szeretjük a családunkat és nagyon örülök, hogy ők a családom (bocsi a sok "nagyon-ért", de csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róluk, ha érzelgős dolog, ha nem). Szerintem, ez egy csodálatos dolog, és hidd el, ha örökbe fogadsz egy gyereket, a szüleid is elfogadják majd. Pláne, ha téged és a kicsit boldoggá teszi. :)
2015. máj. 18. 23:53
Hasznos számodra ez a válasz?
8/16 anonim válasza:
Bocsánat, a "téged" helyett inkább a "titeket" illik ide. :)
2015. máj. 18. 23:54
Hasznos számodra ez a válasz?
9/16 anonim válasza:
Na én pont a múlt héten beszéltem erről anyáékkal, ők teljesen mellettem állnak, és tudom hogy az egész családom nagyon szeretné a kicsit. Én még várok három-négy évet körülbelül, addigra meglesz a saját ház, de megnyugodtam a beszélgetés után.
2015. máj. 19. 07:45
Hasznos számodra ez a válasz?
10/16 anonim válasza:
Én biztosan büszke lennék a gyerekemre, ha ezt így felvállalná. De lehet én nem vagyok mérvadó, mert én is pont így gondolom ahogy Te kérdező. (illetve jelenleg a férjemmel azt fontolgatjuk, hogy nevelőszülők, vagy örökbefogadók legyünk-e)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
