Szerintetek itthon miert ennyire gyakori, hogy egyik naprol a masikra elnek csaladok?

Saját tapasztalatból tudok beszélni, persze lehet, hogy nem ez az általános tendencia.

Nagynéném és a családja (velük él nagyanyám is) havi szintem 400.000 Ft-ot keresnek meg, a 3 felnőtt. Velük van 2 gyerek. Megkapják a fizetést és akkor dőzsölnek, eljátsszák a nagygazdagot, és a számlákat alig tudják kifizetni. Az internetet minden 2. hónapban kikötik náluk.

Egyszerűen képtelenek bánni a pénzzel. Egy percig nem fordult meg senki fejében az, hogy a következő fizu 30 nap múlva jön. Valószínű ez az életfelfogásuk az oka annak, hogy hamarosan kilakoltatják őket. Csak sajnálni tudom őket.

Mert a csodálatos kormány világrekorder ÁFA-val terhelte meg a legtöbb élelmiszert,az alapvetőeket is,így sokan még azt se tudják megvenni. Meg nézd meg,sokan minimálbérért güriznek.

Továbbá van az a réteg,aki még a minimálbért is cigire meg alkoholra költi,de sorban áll a segélyért. Szóval lehetne órákig sorolni.

Sok család azért keres keveset, mert tanulatlanok. Csodálkoznak, hogy minimálbéresek, de közben nincs semmi szakmai tudásuk, nem ismernek egy idegen nyelvet sem, stb.

Aztán van a másik kategória, amikor havi 20-30-40 ezer vagy több elmegy alkoholra és/vagy cigire. :)

TUL sok hust alkoholt fogyasztanak bagoznak TV net jatekok

Ha van kert zoldseg gyumi helyett gazt termelnek

Rengeteg olyat ismerek, ahol magasak az igények.

Iphone nélkül nincs élet, de mindenből a márkás kell meg a nagy ház, nagy lakás.

Aztán csodálkoznak, hogy nincs pénzük.

Ők azok, akik külföldön is kb éhenhalnak.

Nyilván soktényezős a dolog, szerepet játszik benne a jelenlegi kormány gazdaságromboló politikája, a rengeteg különadó, stb.

Ezen kívül rengeteg a tanulatlan ember, akik nyilván alulfizetettek is. Lehet mondani, hogy az ő bajuk, az is, de nem muszáj így lennie. Más országokban sem utaznak a Bahamákra nyaralni a gyári munkások, de annyit legalább keresnek, hogy ne haljanak éhen belőle. Magyarországon nem, és EZ az ország, a kormány szégyene, nem csak a munkásé. Az egészhez pedig hozzátartozik az egyetemi és főiskolai férőhelyek radikális csökkentése, a tandíj duplájára emelkedése, és a tandíj nélküli helyek 1/3-ára csökkentése is.

Inkább a kisebb hányad az, aki talán eleget keres a megélhetéshez, de mégsem tud bánni vele. Ismerek én is ilyet, de nem hiszem, hogy ez lenne a legmeghatározóbb ok. Inkább a fentebb említett politikai tényezők.