Ti a saját életeteket élitek?

Nem. Más kérdés, hogy egyáltalán mi az, amit valójában a társadalom elvár? A tetovált hozzászóló szerint az, hogy ne legyen tetkód. Én pont azt kaptam meg, hogy maradi vagyok, mert nincs nekem. Igaz, a párom a két karján lévő tetkókra a nagyanyámtól megkapta, hogy "nincs olyan négyzetcentimétere, ami ne lenne kivarrva". Akkor most melyik is a társadalmi elvárás?

Nyilván sok olyan elvárás van, aminek meg kell felelni. Ha nem tanulod meg az anyagot, egyest kapsz. Ha nem adod le az adóbevallást, akkor bírságot. Végül is ez tök ugyanaz. Szerintem mindenki valahol a társadalom által rárótt feladatok és a saját álmai között igyekszik egyensúlyozni. Csak valaki több, valaki kevesebb sikerrel.

én megrekedtem a mindennapos harcban a megélhetésért, szimplán önnfentartásért.

nem tudom magamat megvalósítani, mindenhez pénz kell

8. voltam. Tudom, hogy ott van a kezemben, eszembe sincs siránkozni, hogy az élet babrál ki velem, mert önmagam, de pont emiatt lehet, hogy holnap megváltozik a helyzet, bízom magamban.

Motorom nekem is van és nem értem, mi ezzel a baj, ráadásul nekem akkor sem lesz kedvem abbahagyni a motorozást, ha mondjuk gyermekem születik (nyilván nem megyek el messzire úgy, de egy kör néha, az jól fog esni). Na ez sokaknál kiveri a biztosítékot, még akkor is, ha az ember az apa, én pedig az anyja leszek :)

Nem érzem, hogy bárki elvárna tőlem bármit, legalábbis a környezetemben, családomban, az idegenek véleménye pedig hol érdekel engem. A bakancsomba bele szoktak kötni, hogy nem nőies. Ja, passzol is hozzám. De főleg eső után az erdőn át vezető túraútvonalhoz, ami a faluba vezet.

Na ilyen jellegű botrányos dolgokat cselekszem, max. a Neten fejtem ki a még sokkal abnormálisabb nézeteimet, így kapom az ívet, de az nem baj, a polgárpukkasztás poénos hobbi (a páromtól tanultam el, aki fiú létére, bár nem tudom, ez hol fontos, hidrogénszőke hajjal és fekete sminkben jelent meg egy számítógépes partyn, ahol megismertem. ő is motorozik és olyan karcsúra fogyott, hogy még az apja is belekötött, de őt a saját véleménye jobban érdekelte), engem pedig elég nehéz befolyásolni. Önfejű, így nevezik ezt. Én olykor azt mondom, saját agyam van :)

Volt azért munka és ház terén pár kicsit sem tipikus húzásom, a legtöbben tuti hülyének néznének miattuk, s valahol meg is értem, de az én szempontjaim másak. Már megszoktam, hogy más vagyok. A táplálkozásom sincs köszönő viszonyban sem az átlagemberével (ez mondjuk jó), sokszor pedig elég erősen érzem, hogy nem kötnek a konvenciók a véleményalkotásban, valahogy friss szemmel tudom nézni a dolgokat, nem a hagyományok, szokások, megszokott dolgok alapján. Az emberek többnyire nagyon beleragadnak ezekbe. Ha egy srác kifúratja az egyik fülét, az deviáns, de ha ugyanúgy, sőt duplán átfúrják a testét egy magatehetetlen csecsemőnek, az teljesen okés, csak mert az lány és az szokás. Nekem nagyon gyenge érzékem van az ilyen megkülönböztetésekhez.

De ez már túl személyes és hosszú lett, igaz? Talán el is tértem a témától, bár én úgy érzem, ezek mind összefüggenek.

Majdnem.

SOHA ne lakj a szüleid vagy az anyósod/apósod közelében!!!

Így úgy élsz ahogy akarsz, de sok bosszankodástól megkíméled magad.

Nem,még anyámmal élek és a hugommal. De már kezdek besokallni. Szóval még nem élem azt az életet amit szeretnék.

21/F