Hogy vegyem rá a párom, hogy elmenjen dolgozni?
Negyed éve munkanélküli, ráadásul Pesten lakunk, ennyi idő alatt bőven lehetne munkát találni. De ő mindenféle teljesen átlátszó kifogással él, miért nem keres munkát. Itthon se csinál semmit, csak játszik a gépen, képes és napokig fel sem öltözik, merthogy minek, ha egyszer úgysem kel ki a gép elől...
Én elkezdtem dolgozni (egyetem mellett találtam két helyet is...), hátha egy kicsit ez motiválja, de semmi nem változott. Emellett viszont ki van akadva, hogy úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben legalább a házimunkát neki kellene megcsinálni, két tányér elmosogatása olyan neki, mintha a fogát húznák... merthogy az női feladat.
Legújabban kitalálta, hogy éljek szendvicseken, mert az olcsóbb, és teljesen ki volt akadva, hogy elmentem a vizsgaidőszak után egyet bulizni - az szerinte megengedhetetlenül drága. Én úgy gondolom, hogy inkább menjen el dolgozni és akkor megengedhetünk magunknak ilyen "fényűzéseket", de ő pont ellenkezőleg látja, inkább nem eszik mást, csak zsíros kenyeret, de dolgozni meg se próbál elmenni!
Mit lehet ilyenkor tenni? Bocsánat, tudom, hogy kusza lett, de ebben a témában egyszerűen képtelen vagyok összefüggő szöveget megalkotni. Hogy lehetne rávenni, hogy menjen el végre dolgozni? :(
Mit csinált, mielőtt munkanélküli lett? Dolgozott valahol, vagy tanult? Mert nem mindegy.Gondolom, dolgozott. Elküldték? Megszűnt a munkahelye? Felmondtak neki? Ő mondott fel? mert ez mind befolyásolhatja a helyzetet. Szerintem. Nekem felmondtak egyszer és én is belekerültem abba a helyzetbe, hogy át sem öltöztem egész nap, nem csináltam semmit. De azért, mert iszonyúan padlóra kerültem! Értéktelennek, haszontalannak éreztem magam. Ő hogyan éli meg, hogy nem dolgozik? értem én, hogy egész nap pihen, de milyen a lelkiállapota? Ha mondod neki, hogy keressen munkát konkrétan mit mond? Azért én megkérdezném, hogy élete végéig zsíros kenyéren szeretne élni? mert te nem, és akkor élhet egyedül...
De ha lelkileg padlón van, valahogy az önbizalmát is kéne támogatni...
El lehetne mondani neki, hogy az a luxus, hogy egyedül tartod fenn az albérletet, úgy, hogy még dolgozol is mellette.
Ha ő nem tanul, akkor még az a kifogása sincs meg, hogy suliba jár. Ez nem normális állapot. S mégcsak nem is keresi a lehetőségeket?
Pedig Pesten biztos, hogy több lehetősége van, mint vidéken. (tapasztalatból mondom)
S elvárja, hogy ha hazajössz, állj neki takarítani meg mosogatni?
Üljetek le beszélni, mert ennek így nem lesz jó vége. Lehet, hogy a mosogatás női munka, de a férfiaknak sem szabadna, hogy leesen a karika gyűrű az ujjukról, ha meg kell csinálni. S ha még főznie meg teregetnie kellene, ahhoz mit szólna?
Próbálkozz azzal, hogy kiírod/elmondod, hogy mit kellene megcsinálni. Először csak egyszerűbb dolgokat ( szemetes ürítés, bevásárlás lista alapján, felmosás) Ne sokat egy napra, csak kettőt. Aztán ha húzza a száját, akkor mond el, hogy egy háztartás hogy működik. Megosztják az társak egymással a feladatokat.
Remélem tudtam segíteni és léptek előre.
Na...Az Isten mentsen meg mindenkit az ilyen "férfitöl" mert ez nem az..
Szerintem keress màst mert kis esélye van annak, hogy megvàltozik(nemakarok negativ lenni) de igy van..
Aztàn tarthatod egy életen àt..:-(
Az előttem szólók már elmondták az én véleményem is, azzal fejelném még meg, hogy megfejelném :)
Viccen kívül: úgy vágnám ki az ilyen pasit, hogy a lába nem érné a földet. Tudom, nem szólhatok bele ebbe, és nem is akarok, csak elmondom, hogy a tapasztalat azt mutatja, az ilyen felnőttből soha semmi és SENKI nem tud már felelősségteljes embert faragni, akinek helyén van az értékrendje.
Amikor hazamesz irjal neki egy jo oneletrajzot, vagy irassatok valakivel, es kuldjetek el ezer helyre! Annyi csak lesz benne, hogy elmenjen interjukra. Szoval egy kicsit segits neki munkat keresni. Ez meg mindig jobb, mintha csak ugy eltartod, es csak veszekedtek.
Aztan ha nem valtozik nagyon rovid idon belul, ha esetleg lesz munka es huzza ra az orrat, azonnal hagyd ott akkor!
De most meg probalkozz, ne veszekedjel vele, segits neki ha szereted.
Azt akartam irni az elejen, hogy minek vagy vele?!
De azert egy eselyt meg adjal neki, segits neki munkat keresni.
Hagyd ott. Komolyan. Ismerem a fajtáját én is egy ilyentől léptem meg. Persze előtte rápazaroltam egy évet együttjárásra, és félévet az együtt élésre.
Egésznap otthon meresztette a seggét a gép előtt, munkát nem keresett, mert "nincs" (szintén Pest), ha hoztam neki egy expresszt, akkor belenézett, megállapította, hogy nincs benne semmi és ennyi. Ha mégis talált valami munkát, akkor egy hónap után otthogyta, hogy neki ehhez még sincs kedve és folytatta a seggmeresztést. A végén már undorodtam tőle, hoyg a segge mindig beizzadt és nyirkos volt alatt a szék. Fujj!
Aztán találtam egy értelmes, felelősen gondolkodó férfit, akivel azóta is boldog vagyok.
Még jó, hogy megembereltem magam és nem sajnáltam meg, mikor zokogva esküdözött, hogy minden megváltozik, és imád engem stb. Hál Istennek elhagytam és sokkal jobbat találtam helyette.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!