Csak én vagyok ilyen szerencsétlen? Létezik, hogy megbuktam, mint anya, mint feleség, mint gyerek is?

ne szomorkodj.ez csak átmeneti.a gyerek felnő és rá fog jönni,jó anya vagy és az ő javát akarod.tudom,tapasztalatból.a férj meg ha ennyire semmibe vesz,menyjen útjára.add be a válópert még mielött tönkre mész.a saját sorsodnak te vagy a kovácsa!!!!ha ennyirfe rossz neked,miért élsz így?más nem tud segíteni addíg amíg te nem kezded el!szóval szedd össze magad de nagyon gyorsan!!!mérlegeld az életed.gondold át,hohy mi a jó benne és mi nem.mi az amit elvársz és megkapsz és mit nem.azután tessék dönteni és nem sajnálni magad!lépni kell a jobb felé!!!többet érsz te annál,mintsem feláldozd az életed egy alkoholista férj mellet.arra nem gondolsz hogy a gyereked is azért ilyen mert az apja rossz példa?ha maradsz,mókuskerékbe szorítod magad!te döntesz!!!!nos???ha a gyerekeddel élnél csak lehet ő is más lenne.talán utálja látni az apját azért nincs otthon.beszéltél erről vele????lépj!!!!!lélekben veled vagyok!ha akarsz msn-ezni elküldöm a címem.átéltem én is ezt,a gyerek oldaláról.beszélgethetnénk.

Nehéz ügy. A gyereket, nem kamaszkorában kell elkezdeni nevelni, és kialakitani szokásokat benne. Azut sem ugy h idomitással h feszt szekálod, hanem megkérded a véleményét, ő mit mikor szeretne csinálni, mert lehet h vmi nagyon érdekli és abban van elmerülve, vagy rossz kedve van és akkor azért nem jó nyaggatni. Ha a férjeddel nem tudsz mit kezdeni, válj el, h a gyereked is tiszteljen h a sarkadra állsz. Az anyád miket mondott? Vele mi a bajod? A gyerekeddel még van esélye rendezned a helyzetet, ülj le vele beszélgetni, kérdezd meg mit szeretne, mit nem, mi zavarja benned? Bánj vele úgy mint egy felnőttel, ne rendszabályozd be. Mond meg neki h ne beszéljen veled csúnyán, mert felnevelted, ami sok áldozattal jár, meséld el neki, és tiszteljen ezért jobban. Bár lehet h neki a lelki oldal hiányzott, nem annyira az anyagiak. Mondd meg neki, h sajnálod h nem beszélgettél vele eleget, nem számithatott rád, nem bizhatta rád a titkait, és kérj ezért bocsánatot. Mondd meg neki, h reméled ő nem ilyen anya lesz. De mondom nem ez a fontos, hanem h vele még rendezhető, valamint, ne felejtsd el a korkülönbséget ami sok vita oka.

Szeretném, ha egészen más oldalról néznéd a helyzetedet. Nekem valaki azt mondta egyszer, hogy felnőttkorban legfontosabb a párkapcsolat, mert a szülőktől elszakadtunk, a gyerek meg tőlünk fog elszakadni, amint felnő. Ezek a kapocsolatok csak időlegesen szorosak, de a házastársat egy éltre választja az ember. Ha sikerül a férjeddel egy nevezőre jönni - mert oka lehet az ivásnak. Talán ő sem érzi magát szeretve. Valami okból - szerelem? összeházasodtatok, nem? A legnagyobb dolog amit gyereknek a a szülők adhatnak, hogy szeretik egymást!!!

o3:23 mégegyszer! Tényleg reménytelen a házasságon munkálkodni? Van olyan, hogy a rohanásban elvesztik egymást a családtagok, de ezért senkit sem érdemes okolni. Tapasztalod milyen vacak érzés bűnbaknak lenni. Jó lenne nektek egy családterápia - esetleg anyádat is bevonnám.! Rendes dolog, hogy "mindent" megteszel, valami mégsem stimmel, talán a szeretetet nem tudjátok egymással éreztetni. Lehet az ilyen helyzeten is javítani, megállni, együtt kigondolni hogyan tovább!! Sok sikert!!!