Az ilyen ember miért nyavalyog, hogy nincs senkije?
Tudom, hogy teljesen érdektelen kérdés, de eszembe jutott az exem, és kíváncsi vagyok, mit gondoltok. :)
Ő állandóan panaszkodott, hogy milyen egyedül van. Vicces, még akkor is, mikor együtt voltunk... Ahogy én észrevettem, az önbizalomhiány álarca alól nagyképűsködött. Úgy gondolta, azért van egyedül, mert ő sokkal érettebb és különlegesebb, mint a többi ember. Velős megfogalmazásban írt évszázados kliséket, majd panaszkodott, hogy ő nem tud írni. Állandóan azt szajkózta, hogy ronda és kövér, mégis állandóan csak magával törődött. Úgy gondolta, minden alól felmenti az, hogy ő beteg (mentálisan), így még csak meg sem próbált változtatni a rosszabb helyzeteken. Állandóan panaszkodott, fenyegetőzött, zsarolt érzelmileg. Ezért is nem mertem sokáig elhagyni, féltem, hogy öngyilkos lesz. Eltartott egy darabig, míg rájöttem, hogy ha megteszi, meg is érdemli... Úgy tett, mintha gyermekien őszinte lenne, mégis mindig mástól hallottam vissza a véleményeit. Hisztis, manipulatív, magát nagyon különlegesnek gondoló, "de ő nem tehet semmiről". És bár tagadja, hogy bármi baja is lenne, mégis elvárja, hogy ápolgassák.
Szerintetek normális? :D Az ilyen miért sír, hogy egyedül van? Elvégre az ő kezében van a változtatás kulcsa, nem? Ezzel csak azt éri el, hogy nagyon utálni fogják. Nálam is elérte. :) Nem értem az ilyen mentalitást.
válasza: válasza:Látom, mégiscsak érdekel..:)
Lehetséges, hogy egyidejűleg kisebbségi érzése van, ugyanakkor különbnek is érzi magát a többségnél. (meg kell találni mi az, és a külvilág felé nem kell mutatni, mert tényleg nagyképűnek hat, pedig nem az)
A kettő nem zárja ki egymást. Az érzékeny emberek sajátja.
Idővel helyreteszi magában ezt az érzést.
válasza: válasza:Szerintem ezen nincs sem mosolyogni, sem nevetni való. Nem tudom mire vélni a szmájlikat a kérdésedben... Ez az ember - főleg, h beteg - nem magától ilyen szerintem. Egyszerűen csak a személyiségjegyei közé tartozik, h szüksége van emberekre, de mégsem tud velük meglenni.
Ismerek én is olyan embert. Tudod, mint a klasszikus dalban:
"Néha menekülök minden elől,
Néha meg várok,
Néha mindent adnék valakiért,
de magam küldöm el
Néha akarom, hogy mindenki jöjjön,
de becsukom az ajtót"
Szóval nem biztos, h nevetni kéne rajta. Én sajnálom az ilyen embereket. Mert igénye lenne a társaságra, de képessége nincs... Ez egy marha nagy dilemma...
Igen, lehet, h egy szép napon majd arra ébred, h "mennyire egyedül vagyok...." - és akkor mindent megadna azért, h legalább vki hozzászóljon..., de nem feltétlenül csak magának köszönheti... A változás sok mindenen múlik. Az csak az első lépés, h ő is szeretne változtatni. Van, h ez segítség nélkül nem megy.
Meg a segítség mellé sok türelem is kell. Lehet, h neked ebből kevesebb volt.
23L
A saját életem is elég érdekes, csak most úgy spontán eszembe jutott, és azért mégiscsak a múltam része.
És igen, nyilván érdekel, de leginkább az ilyen személyiség mechanizmusa, maga az ember már nem. :) Frusztrál, hogy nem értem, hogy képes ennyire irányítani. Nem is feltétlenül pont ő, hanem bárki, aki ilyen. Csak én őt ismerem. :)
Köszi a válaszokat.
ma 08:24
Senki nem próbált neki annyit segíteni, mint én anno. Próbáltam pszichológushoz vinni, a családjával beszélni, mellette voltam, stb. De csak emiatt is hisztizett... Akkor nem mosolyogtam, de most már csak ezt tudom tenni. De ne kanyarodjunk el a kérdésről, nem a volt kapcsolatomról van szó, hanem magáról az ilyen emberekről. Lehetne egy barátom, a szomszédom... bárki.
válasza: válasza: válasza: válasza:8:24-es vagyok. Nem azt mondtam, h segítség volt neked kevés, hanem türelem. És azt is csak feltételesen mondtam, h "lehet, h neked kevesebb volt."
Amúgy meg nem a kapcsolatotokról beszéltem, hanem az emberről. És tényleg teljesen mindegy, h kid-mid, a lényeg, h nem feltétlenül ő tehet erről. Persze, nem akarom felmenteni a felelősség alól, mert van olyan, amiért csak magát okolhatja. De szerintem vannak olyan dolgok is, amikről nem tehet.
Egyébként hidd el, tudom, miről beszélek, mert nekem meg egy zakkant emberrel volt dolgom. (Talán pszichopatának nevezni túlzás volna, mert megölni meg megsebezni senkit nem akart, csak épp túlzásba vitte a rajongást...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!