Enyhe szorongás, amiért ma nem lesz velem este a párom? Normális?
A családommal van vidéken, segít neki házfelújításban, és ott is alszik. Én azért nem tudtam vele menni, mert dolgoznom kell.
5 éve vagyunk együtt, a szabadidőnk 99%-át együtt töltjük, mindent együtt csinálunk, mindenhová együtt megyünk. (nyilván munkanapon külön vagyunk, meg amikor ő barátjával, vagy én barátnőmmel töltök némi időt).
Mindig együtt alszunk, nagyon ritka az, amikor nem.
Most is egy ilyen esetről van szó, csak 1 éjszaka egyébként. Részben örülök, hogy este csak magammal foglalkozhatok, ha hazamegyek, megnézhetek egy filmet, ami őt úgysem érdekel vagy akármi.
Viszont van bennem egy kis szorongás, és rossz érzés is, hogy az üres lakásba megyek haza, és egyedül kell ágyba bújnom este. Rosszul érzem magam emiatt. Ő is mondta, hogy nem akar nélkülem aludni, és szomorú volt, hogy nem tudok vele menni.
Ez mennyire normális? Túlságosan ragaszkodunk egymáshoz?
Mi még nem költöztünk össze, de nagyon sokat együtt vagyunk. Igazából csak azért járok haza a saját lakásomba, hogy ha már nem vagyunk összeköltözve, akkor használjam már..
Nekem is hiányzik, de azért valamikor jól esik külön lenni.
Van saját életünk, nem csinálunk mindent együtt, nem megyünk mindenhova együtt, vannak külön progrmjaink is.
Szerintem nem normális, ha egy estét sem tudtok külön tölteni.
Nagyon szeretem a ferjem, es hianyzik, ha munka ugyben evi 1-2 ejszakat nem itthon tolt, de olyankor bevasarolok egy csomo nasit, csokit, es jon a tevezes, orakig tarto furdo, csajos traccspartik...
Olyankor egy este-ejszaka erejeig ujra 'lany' vagyok. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!