Fiatal (18-28), együtt élő párok, milyen az életetek?

mi 2 éve élünk együtt, albérletben, külfölödn, és nem tervezünk saját házat venni mivel itt nagyon drága, esélyünk se lenne rá, és nem is itt szeretnénk leélni az életünket. Még nem tudjuk hogy hol, de nem itt.

Nagyvárosban élünk, nagyjábol csendes helyen.

A bevásárlást együtt csináljuk, mivel nekem nincs itteni jogsim, így legtöbbször együtt megyünk. kb 80-90 százalékban én főzök, és a takarítást is én végzem, de hogyha megkérem a páromat akkor segít.

külön nem szoktunk menni bulizni, együtt igen. havonta 1-2-3 alkalommal (elég változó) házi buliba megyünk, és néha nagyobb koncertekre is.

Közös a kassza. Túl sokat nem tudunk spórolni, a szülők nem támogatnak.

Nekem az a legnagyobb problémám hogy ritkán tudunk hazamenni, és hiányzik a családom.

A párom pedig nem szereti a munkáját, de egyébként megvagyunk, nem szoktunk veszekedni, békésnek mondható a kapcsoltunk.

Gyerek még nem szeretnék, nem érzem magam késznek.

És mint említettem nem itt szeretnék élni, tehát szülni se itt szeretnék.

Megvagyunk, de bizonytalan a jövő.

- Vőlegényem 29, én 27

- 9 éve vagyunk együtt, 5 éve élünk együtt.

- Vidéken élünk a saját lakásunkban, de tervezzük a családi házat.

- Viszonylag közel a szülőkhöz, de sajnos így sem sűrűn találkozunk velük, mert mindenki elfoglalt.

- Házimunka:

-- Párom: vásárlás, felmosás, kukaürítés, számlák intézése, mosogatás és mosás felesben

-- Én: főzés, vasalás, ablakpucolás

- Szabadidőnkben igyekszünk együtt lenni, mer mindent úgy jó csinálni. Szeretünk csavarogni a városban, sportolunk, kirándulunk, utazunk, mozizunk, filmezünk, stb... Természetesen külön is van életünk, mert a párom jár ping-pongra, a barátaival találkozik, én is tartok csajosnapokat a barátnőimmel. Bulizni inkább együtt szoktunk, de van rá példa, hogy külön is elmegyünk.

- Nincs még gyermekünk, de 2 éven belül tervezünk, jövőre lesz az esküvőnk! ❤

- Háziállatunk nincs, mert lakásba nem akarunk, de ha lesz végre családi házunk, akkor biztos, hogy lesz legalább 2 kutyánk.

- Közös kasszán vagyunk, nekünk így természetes, nálunk nincs enyém, tiéd, csakis MIÉNK van! Pedig a párom 4x annyit keres mint én, de ebből soha nem volt gondunk. A szülők nem segítenek anyagilag, mi támogatjuk a párom szüleit, mert mindketten rokkantnyugdíjasok.

- A legnagyobb gondjaink most az esküvővel vannak, mert sok mindent kell intézni, és szeretnénk ha minden jól menne, mert tökéletes esküvőt szeretnénk.

Hű, jó sok kérdés :)

Én 27 éves vagyok, a férjem 26, lassan 5 és fél éve vagyunk együtt, ebből 4 év együttélés, másfél év házasság.

Saját lakásunk van (szüleimtől, kettő volt anyámnak egy telken, egyiket nem használták, nekünk adta - a telek közös, a ház teljesen külön, nincs belőle problémánk, szerencsére abszolút hagynak élni). Budapesttől 40 kilométerre lakunk, falusias jellegű kisvárosban.

Házimunka: fával fűtünk (tudnánk gázzal, de nem akarunk, így melegebb van), a favágás és fűtés alapvetően a férjemé, illetve ő szokott főzni, mert nagyon szereti és jól is csinálja, mosogatni is ő szokott. Porszívózás, felmosás, portörlés, mosás, ablakpucolás, fürdőszobatakarítás általában az enyém. Lényegében úgy osztottuk be, hogy mindenki azt csinálja, amit szeret/kevésbé utál :) De nem szentírás, néha van csere.

Szabadidőben együtt is vagyunk és külön is. Séta, sorozatnézés, barátokkal találkozás, pihenés főleg. Illetve ő zenész, úgyhogy eljár próbálni a zenekaraival, ezalatt én azt csinálok, amit akarok, tehát van külön töltött idő.

Bulizni eddig sokat buliztunk, de ez épp változik, mert várjuk az első babánkat :) Kifejezetten bulisok voltunk amúgy, főleg együtt mentünk, de néha külön is, illetve minden évben fesztiváloztunk is együtt. Most, hogy terhes vagyok, eljárunk azért időnként, csak jóval szolidabban, meg kevesebbet, ha megszületik a kislányunk, ez egy időre nullázódik majd.

Gyereket már írtam, hogy épp úton, egy testvért biztosan tervezünk neki 2-3 év múlva, harmadik nem valószínű, de nincs kizárva. Egy cicánk van, aki a miénk (kijárós, de alapvetően benti), illetve van kutyánk is, bár ő ilyen közös a szüleimmel, mivel a kertben lakik :)

Abszolút közös kassza van az első pillanattól kezdve, mióta együtt élünk, nekünk ez sose volt gond, sose veszekedtünk a pénzen, hasonlóak a nézeteink ezen a téren szerencsére, így jól működik. Szülők nem támogatnak, mert hálistennek nincs rá szükség, jól kijövünk a pénzünkből.

Problémát így hirtelen nem tudnék említeni, nagyon jól megvagyunk első perctől kezdve, mindent elég könnyen megoldunk, megbeszélünk. Fontos dolgokban, célokban teljes az egyetértés, szerencsére nagyon hasonló a mentalitásunk, felfogásunk, így komolyabb súrlódás nincs. Olyan hülyeségek vannak, hogy ő széthagyja a levett ruháit, én meg a szobában eszem, amitől ő a falra mászik, de ilyen szintű dolgok mindenhol vannak szerintem :)

21 éves vagyok a párom 23.

18 éves korom óta élünk együtt. Eleinte a szüleinél laktunk, majd egyetem miatt elköltöztünk Pestre.

Ott albérletbe éltünk. De mivel mindketten végzünk, hazaköltözünk az ő szüleihez- Bár most nem a régi szobájába fogunk lakni, hanem saját lakrészt alakítunk ki magunknak az emeleten külön bejárattal.

házimunkát én végzem főzés mosás takarítás. De ha valamit szerelni kell atz a párom végzi.Bevásárolni együtt szoktunk.Ha hazaköltözünk akkor szintén marad ugyanez a felállás, csak még bejön mellé a kert rendben tartása (fűnyírás, gazolás,locsolás, virágültetés) amit a szüleivel közösen fogunk csinálni. Szoktunk együtt és külön is programokat szervezni. Külön kasszán vagyunk, de sok mindent közösen veszünk azt olyankor felezzük.

Ha hazaköltözünk én adok az ő szüleinek pénzt azért, hogy itt lakhatok, de ebbe a párom is fog segíteni, mert neki nem kell egy forintot sem haza adnia. A párom lényegesen jobb anyagi körülményekkel rendelkezik mint én, s ha ilyenre kerül a sor inkább ő vállalja a plusz költségeket, hogy tudjak magamra pénzt költeni. Sokszor ad nekem pénzt is, ha tudja, hogy szeretnék valamit, de nem tehetem meg. Viszont nem járunk el nyaralni, csak 1-1 napokra a családi nyaralóba, mert az ilyenekre sajnálja a pénzt.