Mekkora ribilliót csapnának a sógornőim, ha megkérném őket, hogy pár évig ne jöjjenek el hozzánk, vagy csak a gyerekeik nélkül jöjjenek?

Kérted már őket, hogy ne a kanapén pelenkázzanak? És szóltál már nekik, hogy légyszíves segítsetek elpakolni a gyerekek után, vagy csak magadban füstölsz.

Az a kérdés, (maguktól ezek szerint nem látják, hogy neked nyűg a két gyerek), említetted már nekik, hogy valamin változtassanak, vagy most hirtelen eléjük állsz, hogy akkor légy szíves ezek után ne gyertek.

Ha utóbbi áll fenn, akkor megértem, hogy megsértődnek, bár ribilliót csapni nem lenne joguk, hiszen a ti házatokról van szó, nem az övékről.

Ne tiltsd meg nekik először.

Mond meg a férjednek hogy ezt nem bírod és vagy elmondjátok nekik hogy nektek ez nem megy, vagy a férjed fog a gyerekek után pakolni.

Meg van a lehetősége választani és te nem csak kijelentesz valamit hanem választást biztosítasz.

Gondolom, nem szeretnél magatoknak gyereket egyáltalán. Pedig mire jó egy nagy ház gyerek nélkül? Mintha múzeumban élnél...

Mindenesetre a problémát a sógornőiddel kellene megbeszélni, nem a gyik közönségével. Nem derül ki, hogy akár egy szóval is említetted-e nekik, mi akaszt ki. Ha velük nem tudsz egyességre jutni, a férjeddel beszéld át a problémát, és találjatok ki együtt valamilyen megoldást.