Mekkora ribilliót csapnának a sógornőim, ha megkérném őket, hogy pár évig ne jöjjenek el hozzánk, vagy csak a gyerekeik nélkül jöjjenek?

Férjem nővérei. Az egyikük terhes lett, persze azonnal a másik is rákontrázott, így alig van pár hónap van a gyerekeik között. Ők mindketten igen kicsi panelban laknak, mi meg egy hatalmas házban, ezért igen sűrűn ugranak át hozzánk, akár úgy is, hogy a bátyjuk (férjem) még nincs otthon.

És itt jön a lényeg: gyűlölöm, amit ezek megengednek maguknak az én lakásomban. A bézs kanapén teszik tisztába a nyakig szaros gyereket, aztán leteszik őket a földre, azok meg mindent szétcsesznek, összefogdossák és nyalogatják az üvegasztalt, az állótükröt, mindent széthajigálnak, amit lehet az felborítanak, stb. Mire hazajön a férjem, úgy néz ki a ház, mint egy putri, minden szanaszét. Nem látom be, hogy miért kellene ezt tűrnöm? Átjönnek, egymással pofáznak, a két sorscsapás meg tönkreteszi a rendet, a tisztaságot, a nyugalmat, mindent... miután elmennek, akkor pakolhatok én a két nagysága után, persze tiszta idegesen, aztán emiatt végül a férjemmel vagyok ingerült, ami szintén szar ügy. Én bizony most meg fogom kérni őket, hogy ide többet ne jöjjenek, vigyék a gyerekeiket játszóházba, vagy nem érdekel, de nem fogom ezt a helyzetet tovább tűrni.