Hogyan tudnék jobban igazodni a családhoz? Kábé külön élünk egymás mellett.
Én -A gyerekek közül a legnagyobb, csak jóval kisebb hugaim vannak- jóformánbkülön életet élek a családomhoz képest. Mostanság egyre gyakrabban szóvá teszik, hhogy sosem látnak, nem segítek, bekockulok a gép elé. Valamennyire jogos, ezt én is érzem, csak az a baj, hogy a család többi részének életritmusához nem igazán tudok alkalmazkodni.
Nekem egy átlagos hetem abból áll, hogy hétköznap 5-kor kelek, du. 4 környékén érek haza (kivéve a péntek, akkor már fél3-ra hazaérek), szombaton érettségi előkészítőn ülök (Ilyenkor 7-kor indulok és,ha nem lógok a barátaimmal, akkor du. 3 magasságában érek haza), vasárnap pedig semmi energiám már az ő általuk preferált dolgokhoz. Ráadásul amíg ők inkább kornkelők (hétvégén már 7 környékén simán fentvan rajtam kívül mindenki) és este 9-½10 magasságára alszanak, addig én képtelen vagyok este 11 előtt elaludni vagy amikor nem kell sehova mennem, 10 előtt magamtól felkelni. Ez vasárnapokon szokott problémákat okozni. Fél8-8 környékén gyakran felkelek a zajaikra, vagy csak simán felkeltenek, hogy segítsek nekik valamilyen házimunkában.
Most a legújabb, hogy ha már hétköznap "délután", miután hazaérek csak megkávézok és mostanság (Ezt aláírom, igaz is) csak gépezek, igazán segíthetnék a kertben, mert szezonja van. A baj az, hogy én pont ekkortájt vagyok a holtpontomon, semmi érdemit nem tudok csinálni. Olyan este fél8 magasságától szoktam/tudok tanulni vagy bármi hasznosat csinálni. Nem akrtam vitát, rábólintottam, hogy segítek a kertben, mert a szüleim általában egyszerre nem tudnak ott dolgozni, kellene nekik a segítség, de már most érzem, hogy nem fog ez nekem menni.
Ráadásul ott vannak a vasárnapok. Ilyenkorra végképp semmi energiám semmihez, hiába ez az egyetlen teljesen szabad napom a héten, bár általában az esszéket ekkor szoktam megírni, vagy a nyelvi tételekből ekkor készülök fel. Szóval azért teljesen szabadnak ezt a napot sem nevezném. Most már alaphangon 3 hete nem tudtam kialudni magam, vagy felkeltettek vagy programom volt más városban és indulhattam 6 óra után nem sokkal akkor is. Most vasárnap megint a kertben kéne dolgozni és megint 8 óra környékén fognak kelteni, mert korán el kell lezdeni, van meló bőven. Amikor meg éppen nincs semmi dolog, és közösen menne valahová a család, akkor inkább kihúzom magam a program alól, mert az ilyen eljárkálós, aktív programokhoz nincs energiám, a nyugisabb, passzívabb programokat meg ők nem kedvelik.
Szóval elismerem, tényleg keveset vagyok velük, ritkán segítek, de nem azért, mert nem akarok, hanem mert nincsen, vagy nem akkor van kapacitásom rájuk, amikor nekik és nekem is jó.
Valami "Kecske is jól lakik, káposzta is megmarad" megoldás esetleg? Valaki hasonló helyzetben volt már? Ő hogyan oldotta meg?
válasza:Ajaj, de ismerős:-)
Megpróbálhatod átállítani a biológiai órádat, volt itt már erre vonatkozó kérdés, egész jó ötleteket adtak a válaszolók. Hosszú időbe telik, ráadásul te így is korán kelsz hétköznap, nem tudom, mennyire fog menni...A másik megoldás, hogy leülsz a szüleiddel, és szépen, higgadtan elmondod nekik, amit leírtál. Próbálj meg olyan kompromisszumot kötni, hogy pl. hetente 1-2 délután segítesz, vasárnap viszont hagyjanak aludni. Hivatkozhatsz a tanulásra bátran (én érettségi előtt békén hagytam a gyerekeimet, örültem, hogy komolyan veszik és tanulnak, sőt, amit tudtam, segítettem, pl. irodalmat). Mit csinálsz a gépen, amikor kockulsz? Látványos, hogy játszol? Nem vagyok híve a hazugságnak, de be kell valljam, én annak idején olvastam, a tankönyv alatt volt a regény, ha bejöttek, ráhúztam, hogy ne lássák.
A holtpont környékén inkább beszélgetni próbálok, a játék ritkább.
Este viszont vagy valami tételt mókolok, vagy valami sulis dolgot mókolok. Általában a programszervezéseket én csinálom a suliban, illetve a DÖK jegyzőkönyvét is én vezetem.
válasza:Hát ez a biológiai átállítás nem tudom kinek hogy megy, miért tart hosszú ideig, de én általában kihagyok 1 alvást aztán utána időben lefekszem és visszaáll.
Most is vissza kéne állítani mert már a hajnali 3 kor fekvésnél tartok.
válasza:Akkor mondd el, hogy sulival kapcsolatos ügyet intézel.
Azért próbálj meg segíteni párszor a héten, vagy úgy beosztani a dolgaidat, hogy a vasárnapod egy részét a családdal töltöd. Ha továbbtanulsz (gondolom, ezért is hajtasz), felteszem, úgyis elkerülsz otthonról, és megoldódik a probléma.
Nem könnyű ilyen beállítottsággal, nálam hasonló volt a helyzet (legidősebb tesó nagy korkülönbséggel+éjjeli bagoly), sose értették, miért szeretnék hétvégén 10-ig aludni, ezerszer megkaptam, hogy lusta vagyok. Abból a szempontból viszont előnyös, hogy egyetemista koromban lazán végigmelóztam (vagy buliztam:-)) az éjszakát, és onnan mentem fitten, vidáman előadásra:-)
válasza:Pedig, ha velük élsz, és a szüleid tartanak el (nyilván, mivel még tanulsz), ráadásul még bulira is jut pénz, akkor igenis megteheted, hogy a héten legalább egy fél napot velük töltesz, és segítesz a házimunkákban.
Nem rinyálni kell, hanem lefeküdni időben (olyan nincs, hogy nem tudsz, mert megszokás kérdése! Pár nap alatt átállsz!), és felkelni időben.
A családod, gondolom, szereted őket. Nem hiszem, hogy olyan megerőltető lenne velük lenni.
Amit leírtál, a "rengeteg dolgod" valójában messze nem olyan sok, mint hiszed. Ennél csak több lesz, és mindig lesz ráadásul mellette más kötelességed is. Ilyen az élet. Aki napi 12-14 órát dolgozik, annak is el kell látnia a ház körüli teendőket, annak is vannak gyerekei, stb.
Szóval szedd össze magad! Hasznosítsd például annak az időnek egy részét, amit amúgy a gép előtt töltesz.
válasza: válasza:jobban járnál kockulás helyett fizikai munkát végeznél.
nem lennél ilyen nyünnyedt!
azért mert valaki tanul, vannak napi rutinok, amiket mindenki elvégez. Még akkor is, ha munka mellett tanulsz.
vannak, akik család, gyerekek,munka mellett tanulnak! és megy!
A hiba a Te készülékedben van. bocsáss meg(
Megjegyzem én sem fekszem le korán, de életben nem keltem még kilenckor se.
Fiam lagzijából hajnalba jöttünk haza, de akkor is felkeltem már 9-kor.
jót tenne a fizikai munka. arról nem is beszélve, hogy amerre a világ halad, jobb lenne, ha megtanulnád a kerti munkát. Jobban járnál felnőttként családosként is. Ha ez a tudás kimarad, Te sem tudod majd a gyerekeidnek átadni.
és becsüld meg szüleid tudását!!!!
Inkább figyelj oda mindenre.
Az egész irásod alatt mást nem teszel, mint kifogásokat keresel hosszu sorokban, a végén elismered, hogy ritkán segitesz.
Megoldást vársz? A megoldás Benned van
válasza:Szia
Ha 4 re otthon vag, akir az teljesen korán van..
A holt pontodon a kavé sajnos nem segit, hanem ront, ez csak jő tanács, tapasztalatbol beszélek.
Ha 4re otthon vagy, fél - 1 óra szieszta, legyen kavé, net..akármi.. De csak 1 őr
Szerintema fő baj azza van,nhogy anettek ezzel-azzal elcsúszik az idő, amin nem is csodalkozom, sokan tapasztaljuk..
Tehát betartod és 1 őrát segítesz, a kerdben, a ház körül, a hápzban, a konyhában, bárhol.
A hétvégén is érdemes korabban kelned, neked lesz könnyebb, ha nem kell megint a biolőgiai őráddal vacakolnod.
Nem 5 kor ( egyébkent hh ennyire korán kelsz?) de ne is 10kor, akkor nem vagy fenn sokaig, ne kezded fáradtan ahetet.
Íg szerintem nagyon pici változtatással könnyen a család kedvére tudsz tenni.
A kapcsolatotoknak is jót tenne.
Egysbként ebben akorban mindenki szinte így van.. Engem is mindig csesztettek..pedig kokis voltam, 7végén pohentem volna, de mindig az volt, hogy7köznap nem vagyok otthon, hévegén meg elvonulok, nem is latnak( pedig csak az utolső évben vojt számítőgépünk)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!