Miért nem értik meg, hogy ez nem munkamánia?

A baj a te gondolkodásoddal van. Tényleg jó dolog, hogy szereted a munkád, de a munkaidőd csak 8 órát tart, a többi időt saját bevallásod szerint is hobbiból töltöd bent. Vonatkoztassunk el attól, hogy neked a munkád a hobbid. Ha mondjuk fociznál helyette, akkor sem lenne normális, hogy a hobbid miatt elhanyagold a családodat és a párkapcsolatodat. Ez utóbbi egyébként is csak kirakati színjáték, hiszen a saját szórakozásod fontosabb annál, hogy megfelelő mennyiségű időt tölts vele. Ha úgyis tudod, nem ő az igazi, mi a fenének vagy még vele? Legalább kereshetné a hozzá való férfit, te pedig teljesen beletemetkezhetnél a munkádba.. Ha egyszer valaki tényleg érdekelni fog, akkor mellett ott leszel, mert nem akarod elveszteni. A családodat hanyagolni pedig már tényleg önzés, nem igaz, hogy heti 1-2 órát nem vagy hajlandó rájuk szánni saját magad helyett.

A megoldást én is abban látom, határozz meg heti néhány órát, amit a barátnőddel/családoddal/barátokkal töltesz, és akkor tényleg sétálj ki az irodából, és foglalkozz velük. A fennmaradó idődben pedig azzal szórakozol, ami épp jól esik. Nem a munkádból kell kiábrándulnod, hanem figyelmesebbnek kellene lenned másokkal.

Igen, találnod kell egy olyan párt, aki ezt elfogadja. Bár megmondom őszintén, hogy ki fogja neked ezt hosszú távon elviselni, főleg, ha családod lesz. Bár az más kérdés.

Kíváncsi leszek, hogy amikor igazán, szívből szerelmes vagy, akkor is ezt csinálnád-e.

Ez nekem lassan már függőségnek tűnik.

Amúgy meg... ha tényleg szeret a barátnőd, akkor igenis szeretne veled lenni, ez színtiszta logika. Nem tudom, informatikusként hogy nem vagy ezt képes felfogni. Valószínűleg te nem szereted, ha inkább a gépekkel foglalkozol, mint vele, és őt b.tatod azért, mert szeretne veled időt tölteni. Lehet, az lenne a legjobb, ha szereznél egy pénzéhes kis cicuskát, na, az nem fog nyávogni a wellnesshétvége meg a Hilton étterme miatt, és amiatt sem, hogy nem lát egy hétig, ha közben megkapja a Gucci táskát.

Sajnalom, de ez tenyleg munkamania.

"Én tényleg így érzek, imádom, és ha tehetném egész nap ezt csinálnám" <- Ez itt konkretan a mania definicioja, amit te magad irtal le.

Az én férjem is ilyen, ugyanez a munka és ugyanez a mentalitás. Én már összecsiszolódtam vele, tudom mikor kell őt békében hagyni, addig elfoglalom magam mással, ő is megtanulta, hogy ritkán ugyan, de vannak helyzetek, amikor nem fogadok el nemet, lemondhatja a szombat délelőtti nagybevásárlást, de nem maradhat ki ha délutánra családi összeröffenést szerveztem. No de ez már egy sokéves házasság, az elején, amikor még nem is éltünk együtt, azért igyekezett ő is erőt venni magán és több időt tölteni velem, vagyis nem úgy tűnt, mint akinek ez szenvedés...

Ez a lány biztosan nem az igazi számodra, ő nagyon klasszikus, olyan mindent együttcsinálós típus, amivel nincs semmi baj, de soha nem fog elfogadni téged olyannak, amilyen vagy. Tényleg hozzad illőbbet kellene keresned, de egy picikét azért te is többet beleadhatnál a kapcsolataidba, a családod felé is! Gondolom te is olyan típus vagy, aki rendszerint nem veszi fel a telefonját, de ha egyszer valakit ő nem tud elérni, akkor azonnal agyf..t kap, ugye? Hát csak óvatosan, mert ha nincs melletted valaki, aki kellő tapintattal és humorral elsimítja a kis bárdolatlan húzásaidat, egyszer mindenki besokall ettől a viselkedéstől, de komolyan.

Keress másik barátnőt, a jelenlegi nem hozzád való. Az sem biztos, hogy most éppen szükséged van bárkire is, hiszen a munkád tetted az első helyre és a másodikra is...., majd a sokadikra az emberi kapcsolatokat.

Ha pedig ismerkedésre szánod majd el magad, arra figyelj, hogy a barátnőd szeretetnyelve az ajándékozás legyen, ne pedig a minőségi idő, ami a mostani párodat jellemzi. Ő azért nem értékeli a pénzt, mert neki a veled töltött idő a szeretet jele. Van viszont olyan nő, akinek a pénz, az anyagi jólét. Neked ilyen való, néhány óra alatt lerendezheted pár értékes ajándékkal és nem fog bezavarni a munkádba.

Nézd, koma, meg kell találni az egészséges egyensúlyt a munka és a magánélet között.

A pénz jó dolog, de a pihenés, kikapcsolódás, a regenerálódás legalább annyira fontos.

Én sokkal hatékonyabban dolgozom, ha heti 40 (na jó, van az 30 is...) órát töltök munkával, mintha minden nap ráhúzok még 2-3 órát pluszban. Az ok egyszerű: ha kipihenem magam (ezen nem feltétlenül alvást kell érteni, hanem aktív pihenést, foci, futás, úszás, konditerem, színház, bandázás, csajozás, mittudomén), sokkal hatékonyabban dolgozom, jobban "fog" az agyam, mintha túl lenne terhelve.

Summa summarum: a munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is odaférjen.