Kevés időt tölt velem a vőlegényem, elhanyagolva érzem magam, MUNKAMÁNIA, mit tegyek?

Az a helyzet kedves kérdező, hogy a szokásos problémával állsz szemben: ami van, az sosem jó...

egy vállalkozás beindításához rengeteg munka kell - gondolom az a célja a párodnak, hogy hosszú távon biztosítsa a jövőtöket. Ehhez az elején sokat kell dolgozni, aztán ha majd tud felvenni alkalmazottat, akkor egyre kevesebbet.

Vagy szerinted passzióból dolgozik inkább, minthogy a menyasszonyával legyen?

Ha meg nem így lenne, csak tengetnétek anyagi szempontból a napjaitokat, akkor meg az lenne a baj, hogy hogyan fog így gondoskodni rólatok, ha majd meglesz a gyerek.

szóval vagy az elején szívsz, vagy folyamatosan.

ő dolgozik, ezzel hoz áldozatot a jövőtökért, Te pedig fogadd el, és ezzel hozz áldozatot érte.

esetleg csinálhatnál Te is valami pluszt.

És ettől még nem kell eltávolodni egymástól.

Segíteni nem tudok, de ismertem egy párt. Úgy tűnt, megvannak, ház, gyerekek, szeretet, csak épp a fickó imádta a munkáját és szinte minden idejét azzal töltötte. Lelkesen mondta, működik azért a család. Csak a feleség tűnt picit szomorúnak az egyedüllét miatt. Nem sokkal később elváltak.

Én sosem értettem, minek annak család, aki nem tud velük lenni. A családdal együtt is kell lenni. Ha egy ideiglenes helyzetről van szó, vagy pl. nem is akarnak gyereket és a feleség elég magának való, akkor működhet a házasság, de ha Neked már most probléma ez (elég jogosan és természetesen), akkor ez nem sok jóval kecsegtet. Meg kéne vele beszélned, hogy Neked ez így nagyon nem jó s hogy ezt a jövőben is így képzeli-e vagy megérti és hajlandó változtatni. Ha neki ez a felállás teljesen jó (mintha ez jönne le az írásod végéből) , akkor nem vagytok egy hullámhosszon, s nem is valószínű, hogy csak miattad változtatna, ha neki önmagának nem fontos, a vállalkozás pedig felszippantja, így teljesen jó oka van az elhanyagolásodra. Én így látom.

De a többiek is jókat írtak, mindazonáltal tartom, hogy egy családban férji/apai jelenlét is kell, nemcsak az anyagiak s teljesen természetes, ha a nő nem érzi jól magát, ha állandóan egyedül van.

Valamint bocs, hogy válaszoltam, pedig én nem voltam ilyen helyzetben.

más meg azon sír, h lusta a párja, és nem képes felemelni a popóját, ha dolgozni kell.

az én vőlegényem is sokat dolgozik, mesterre jár, igyekszik, h jobb legyen később.

csoportosítsátok a feladatokat, hogy legyen legalább 1 olyan nap a héten, amikor 100%ban tudok egymásra figyelni, közös programot szervezni. ehhez te is kellesz, de sztem működni fog.

egy történet: szülinapi vacsorám volt, a páromat felhívta a főnöke, hogy VPN-ről csináljon meg valami fontosat, mert épp hajtós időszak volt akkor. nagyon fájt mindkettőnknek, de nem lehetett nemet mondani, mert akkor az állásával játszott volna. haza kellett mennie az étteremből, én pedig ott maradtam a családommal és a barátaimmal. kicsit elrontotta az ünneplést a dolog, de belegondoltam abba, h ez csak 1 nap, egy alkalom, és lesz még legalább 40 évünk, h élvezzük egymás társaságát, együtt legyünk, és talán a következő szülinap máshogy fog zajlani.

próbálj távlatokban gondolkodni, különben nem lesz hosszú életű a kapcsolat.

Figyelj, ha most fejezi be a tanulást, akkor az az idő felszabadul. Addig mindenképpen várj. Ha utána annak az időnek legalább egy részét nem rád fordítja, akkor ülj le vele beszélni, hogy ha már nem tanul, akkor helyette inkább szervezzetek közös programokat, töltsetek minőségi időt együtt. Ez elvárható. Ha ezt megteszi, akkor nincsen probléma, remélhetőleg rájön, hogy milyen jó is többet veled lenni, nem mindig csak a cégen agyalni.

Aztán később, ahogy már mondták is tud felvenni alkalmazottat, a munkából is felszabadul némi idő, az meg már a gyerekre is elég kell, hogy legyen.

Legyél még kicsit türelmes, foglald el Te is magad valamivel. Én is így teszek! ;)

Jóga, fitness, tanfolyam, nyelvtanulás... Kapcsolódj ki, és várj még türelmesen! ;)