Valoban nonszensz ez a keres? Szuloi tamogatas kulonkoltozes eseten. (Hosszu)

Nem azert tartunk itt, mert egy 19 eves felnott nonek, az anyja nem ad havi 20 ezer forintot.

En egyetertek, meg nem is. Most tenyleg elofordulhat, hogy nem akar adni, mert neki is kell az osszeg mindennapi megelhetesre. Sajnos, nem sajnos nem is kotelessege. Ettol fuggetlenul aterzem, mert fiatal egyetemistakent igen jol tud jonni a tamogatas, foleg elkoltozes eseten.

Amugy meg arra gondoltam, hogy a novered miatt sem akar adni. Feltetelezem, lehet ha megtudna , hogy ennyivel tamogat, O is beprobalkozna es az mar viszont tenyleg sok lenne. Meg hat ugye az esetleges sertodest sem felejtsuk el.

Egyebkent szerintem jeggeld a temat, es 1-2 het mulva ujra hozd fel. Ha akkor is nemet mondd, akkor hagyd.

Tapasztalatot kértél, azt tudok nyújtani, úgy is, mint egyetem alatt férjhez ment nő, és úgy is, mint félárva egyetemistákat egyedül nevelő anya:-)

Édesanyád szerintem leginkább félt téged, nem könnyű nappali tagozaton tanulni, mellette háztartást vezetni és netán még melózni is. Két kisgyerekkel diplomáztam le, nem vetett fel minket a pénz, és évekre leszoktam az alvásról:-) Dolgoztunk a férjemmel, amikor tudtunk, összeszedtünk minden létező támogatást, ha netán még otthonról is kaptunk valamit (kaját leginkább, néha pénzt), megköszöntük, de eszünkbe sem jutott rendszeres támogatást kérni a családtól.

A gyerekeim koleszosok, árvaellátást kapnak (amit mellesleg az elhunyt szülő befizetett nyugdíjjárulékából számolnak ki, szigorú kritériumai vannak, hogy ki, meddig, és mennyit kaphat, ha némelyik válaszoló nem lenne ezzel tisztában), az egyetemtől is van valamicske, de általában ki kell egészítenem. Nyaranta dolgoznak. Az a megállapodásunk, hogy a diploma megszerzését támogatom, lakáskasszát - amíg tanulnak - rakom nekik, utána a maguk lábára állnak. Ezt ők választották, mindkettőnek van szakmája is, ha nem tanulnak tovább, akkor a lakásvásárlásukba tettem volna be ezt a pénzt.

Összegezve: megértem, hogy önállóságra vágysz, viszont igazat kell adnom édesanyádnak. Fiatal vagy, ráérsz, koncentrálj a tanulásra, jobb esélyekkel indulhatsz utána az önálló életben. Sok olyan fiatal van itt a GYK-n (de ismerek ilyet a gyerekeim baráti körében is), akit nem engednek továbbtanulni, te viszont lakhatsz otthon, nem kényszerít senki arra, hogy dolgozz - ez önmagában nagy segítség. Ha mégis másképp döntesz, gyűjts magadba sok lelkierőt, és oldd meg valóban önállóan! Szerintem édesanyád úgysem állná meg, hogy legalább néha-néha besegítsen, de nem várhatod el tőle.

Szerintem nem túlzás, amit kérsz! Igazán támogathatna ennyivel!

Ő pedig fogadhatna egy albérlőt, vagy akár kettőt is, ha két szoba szabadul fel nála. Egy-egy rendes, kedves egyetemista személyében például. Így ő sem lenne egyedül a lakásban, meg pénze is lenne.

Inkább ezt kéne megvalósítania. Sokkal könnyebb lenne neked is, ha csak a tanulásra koncentrálhatnál. Mert el lehet végezni egy egyetemet hármasokkal is, de minek?