Miért nem gondolkodtok mielőtt ugrotok?

Szerintem azért aki olyan dolog miatt válik, mert nem kapott nőnapra virágot, vagy valentin napra csokit, az csak a pont az i-n. Gondolom vannak / voltak előzmények ezeknél az eseteknél, a figyelem hiánya, hogy segít a férj a nőnek, hogy nem volt a társa/támasza, és egy ilyan apró dolog miatt, borul minden. Vagy ha tényleg csak ezek miatt válik valaki, az tényleg nevetséges, de azért nem gondolnám, hogy ez a valós indok. Hogy megbánják-e, szerintem attól is függ, hogy utána ki tudnak-e alakítani párkapcsolatot, és hogy az milyen. Jobb-e mint az előző férjjel, vagy nem.

Én magam nem voltam ilyen helyzetben, és nem is tudnék olyan miatt válni, hogy mert nem kapok csokit valamilyen alkalomra, vagy elfelejti a párom a névnapom. Én kitartó típus vagyok, amolyan beszéljünk meg mindent, és próbáljuk meg együtt megoldani a problémát, de ha a másik fél nem vevő erre, akkor nem lehet mit tenni.

Ilyen esetben általában más is van a háttérben.

Nekem exem volt ilyen kaliberű.

Nem a mikulás, hanem azon, hogy minden engem is érintő ünnepen le voltam ejtve, esetleg odaböfögött egy "Boldog születésnapot"ot.

Viszont az ő szüli illetve névnapjának hatalmas hacacárét rendezett.

Az emberek úgy döntenek jó esetben, hogy mérlegelik a nyereség-veszteség arányát.

Most egy sarkított példa:

Julcsi férje minden ünnepre konyakmeggyet vesz neki, pedig Julcsi utálja.

Mondhatjuk Julcsinak hogy "örülj hogy kaptál valamit", miközben Julcsinak az fáj, hogy a férje annyira szarik rá, hogy egy ilyen kis apróságot se bír megjegyezni.

Így már érted?

Nem a k mikulás, vagy nyuszicsomagon van a hangsúly, hanem azon, hogy a másik lekakkantja ami a partnerének fontos.

Te mennyire látsz bele mások magánéletébe? Tudod én mindig azt mondom: Ha megjelenik egy harmadik fél a kapcsolatban és most mindegy, hogy a feleség vagy a férj csalja meg a másikat akkor az a házasság már eleve rossz. Egy jó házasságban senki fejét nem lehet elcsavarni. Azt meg, hogy szegény férfiak elfelejtik a névnapot.... nem őket sajnálni annyira. Mert valószínű, hogy itt sem az a gond, hogy nem tudja mikor van a nejének név vagy szülinapja hanem az a gond, hogy a szomszéd bögyös macájának a tudja a név és szülinapját, fel is köszönti, sőt azt is tudja hogy a maca ölebének mikor van a szülinapja. A legtöbb esetben ahogy már valaki írta a meg nem tartott név vagy szülinap csak az utolsó csepp a sok- sok csepp között..

Kedves kérdező. Ne kritizálj , és ne szólj le senkit mert nem tudhatod mi történt az adott házasságban ahol az egyik fél válni akar. Lehet sokkal több mint amennyit te csak sejtesz..

Egyébként amikor én váltam, kaptam hideget-meleget bőven ismerősöktől, rokonoktól. Mindenki kiakadt, hogy mi a fene bajom van, hogy elhagyom a férjem aki egy nagyon rendes ember, aki él-hal a családjáért, aki a tenyerén hordott. Nem kötöttem senki orrára a valóságot ami a 4 fal között zajlott. A miértre annyit mondtam: "meguntuk egymást"

De az igazság az volt, hogy a 4 fal között perverz volt. Rabszolgának tartott, és itt nem az állandó takarításra értem. De igen, volt rá példa, hogy nem mosogattam el 2 db tányért, és úgy megvert szíjjal, hogy hetekig alig bírtam leülni a fenekemre. Volt, hogy elutasítottam a szexuális közeledését, akkor fojtogatott, hogy soha ne merjek neki nemet mondani. De bárkinek elmondtam volna akkor, senki nem hitt volna nekem. Hogy miért hazudtam azt, hogy meguntuk egymást? Mert ez is az ő alkuja része volt. Ha ezt mondom, akkor elenged. Nyugisan elválhatunk, nem fog zaklatni, nem fog bántani. De ha elmondom mit művelt, akkor pokollá teszi az életem. Belementem, hazudtam. Szerencsére ő is tartotta magát az alkuhoz. Nyugisan váltunk el, és soha többé nem láttam. Mégis a volt sógornőm ma is abban a hiszemben van, hogy az ő bátyja egy angyal.

(egyébként a második felesége is menekült tőle.)

Nem lehet azonos szempontok alapján megítélni azt, hogy kinek mi a gyújtópontja a válás elindításához. Sok ember évekig küszködik a kapcsolat javításán, mások az első komolyabb összezördülés után átgondolják az egészet. Mindenkinek más az ingerküszöbe, az értékrendje. Van aki a gyerekek miatt a végletekig húzza a dolgot, van aki pont a gyerekek miatt lép ki hamarabb. Apróságok is haza tudják vágni a kapcsolatot, ha éppen elég van belőlük.

Vegyük az enyémet példaként. Két alapjában véve különböző ember. Engem idegesített hogy rendetlen volt, őt idegesítette hogy én rendmániás. Apró dolog ami szépen kinőtte magát az évek alatt, mert a kis dolgok után az ember akaratlanul is elkezdi észrevenni az egyéb hibákat vagy inkább különbözőségeket. Nem tetszik a munkaidőm, váltsak állást(persze). Kosz van a lakásban, nem ismeri a portörlőt. Nem tudok vezetni. Nem tud parkolni. Nem nyírok minden héten füvet. Nem tud olaj nélkül főzni... ésatöbbi ésatöbbi, a lista végtelen. Ezek nagyon apró dolgok és mégis eljuttattak arra a pontra minket amikor már egy ágyban sem aludtunk mert idegesített a másik horkolása is. Amikor végre tudatosult bennem hogy voltaképpen jobban érzem magam nélküle és inkább bent maradok túlórázni, akkor a szakítás viszonylag gyorsan végbement. Természetesen az idő rögtön megszépítette a dolgot, mindketten elgondolkodtunk hogy tényleg annyira rossz volt az a 6 év? Aztán elolvasom azt a néhány levélváltást amit méregből vágtunk egymás fejéhez, és máris világos lesz hogy igen, annyira rossz volt és a lehető legjobb dolog volt a szakítás.

Hiába voltak pitiáner vitáink, ha egyszer az egészből egy elviselhetetlen katyvasz lett. Ki akarna önként egy ilyen kapcsolatban élni, boldogtalanul?

Amíg az emberre van kereslet, addig könnyen ugrál...

Aztán vannak az amortizáló tényezők, mint gyerek, vagyon, külső, életkor, stbstb...

És a legfontosabb, ahogy idősödik az ember, úgy intoleránsabb másokkal szemben.

Csak hát fiatalon...mindenki örök életűnek gondolja magát.

Érdekes, vagyis tulajdonképpen nem, hogy a nők ellen írtad ezt ki. Mert a nők mondják ki többségében, hogy vége.

Hisz ha egy rossz kapcsolatot folytatsz, abból ha valaki profitál, az a férfi. Ezért ők nem válnak. (Vagy, amilyenre itt példa volt, direkt olyan szemét lesz, hogy a nő mondja ki a végét, és akkor ő lesz a mártír, akit elhagytak.)

Ha a férfiaknak nem lenne kényelmes, hogy van otthon vacsi, mire hazaérnek, 50-50 lenne a nemek aránya a szakításokban.

És azt mondod, nem olyan kapcsolatokra gondolsz, amik eleve szarok. De ezek mind azok! Egy nő, aki tökéletesen boldog és szerelmes, nem fogja egy cikk miatt azt mondani, hogy válunk. Ezek mind utolsó cseppek. És pont a triviális mivoltuk miatt olyan nagyok.

Gondolj bele, bárkinek tudsz venni egy autót, nyaralást, de ha elmentek enni valahova, és a párod megkéri a felszolgálót, hogy a gyümölcssalátádból hagyja ki az ananászt, az szerelem. Akármilyen hülyén is hangzik.